Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1909
4 iránt való szeretet felébreszteni s fejleszteni. De a legtöbben, kik a művészi nevelésről beszélnek, kik a művészetek lélekemelő, vigasztaló, boldogító erejét hirdetik, általában a képzőművészeteket tekintik az egyedüli célravezető művészeteknek. És bizonyos fokú egyoldalúsággal a művészi nevelés egész irányzatát most az ifjúságra fordítják, pedig az ifjúságban hiányzik a tisztultabb érzés, a gyakorlott szem. A művészi nevelés feltételezi az általános műveltségnek bizonyos fokát, amellyel a gyermek még nem bírhat. A képzőművészet az érettebb kor művészete, ezért a képzőművészetek nevelő hatása az ifjúság egész tömegére nem hozza meg azokat a közvetlen eredményeket, melyeket tőle vártunk. Ezt már sokan kezdik érezni, azért nem csoda, ha a művészi nevelés érdekében a zenepedagógusok az iskolai ének és zenetanitásra hívják fel a figyelmet.1 Az ének és a zene a gyermeki léleknek legbensőbb érzéseinek ezerféle változásait sokkal közvetlenebbül tudják kifejezni, mint bármely más művészet. A játék, a mese és a dal a gyermeki léleknek igazi művészi nevelői. Az ének a gyermeknek úgyszólván társalgási nyelve, s miként szeret minden kezeügyébe akadó tárgy- gyal babrálni, azonképen torka is folyton hangokkal játszadozik, melyek öntudatlanul törnek elő leikéből. A dalolási kedv a gyermeki kedélynek mosolygása és épen olyan veleszületett tulajdonság, mint a beszélés, mikor érzéseinek hullámzásai dalban nyernek kifejezést. Ezért az éneknek tanítását az ifjúság művészi nevelésében, s erkölcseinek nemesítésében igen fontos tényezőnek kell tartanunk. Az iskola igazi művészetének az éneket és zenét tartom, mely valamennyi művészetek között legközelebb áll a gyermek és ifjú kedélyvilágához. Az iskola falai között az ének van leginkább hivatva a tömeggel művészi hatását éreztetni, mint semmiféle más művészet. Egy jól előadott énekben, vagy zenedarabban, szintén egyesülnek mindazon tényezők, melyek a művészi élvezetekhez szükségesek. Ide is kell alkotó erő, ide is kell lelkesedés, érdeklődés s a szellemi erőknek teljes megfeszítése, melyeknek jutalma a kitűzött cél elérése s a legyőzött akadályok feletti öröm, s megelégedés. 1 Ergebnisse und Anregungen des dritten Kunsterziehungstages in Hamburg am 13. 14. 15. Oktober 1905. Ezen a kongresszuson a művészi nevele's szempontjából a zenét és tornát együtt tárgyalták. Die Schulgesangfrage auf dem IV. Musikpedagogischen Kongress Pfingsten 1908 zu Berlin. Ennek a kongresszusnak egyetlen tárgya volt az iskolai énektanítás kérdése a művészi nevelés szempontjából.