Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1908
42 fölött. A diákszállásokon is kielégíteni igyekeznek minden igényt, de a teljesítmény nincs egyenes arányban a fizetséggel. Hisz a legtöbb, vagy talán mondhatjuk valamennyi kosztadó nem azért vesz föl kosztos diákot, mert nagyon szereti őket, hanem főként azért, mert egy kis keresetforráshoz jut. Négy kosztos diák mellett és az ő kis jövedelme mellett a kibővített család az anyagi gondoktól megvan mentve. Szóval az externátus mellékjövedelmet juttat a polgárságnak. Ha azután a mellékjövedelem fejében a kosztadó pontosan követi a család és iskola utasításait, körülbelül eleget tesz az adtál adok elvnek, ha meg fejős teheneknek tekinti a kosztosokat, s a fizetségért csekély vagy semmi az ellenszolgálat, kivévén a lakást, étkezést úgy nem nevezhető ideális nevelő tényezőnek a gazda. Fizetett embertől ne várjunk többet, mint amennyi azért a pénzért végezhető, sőt inkább kevesebbet. Nyerészkedésre alapítani akár az internátust, akár az exter- nátust nem volna szabad. A teljes összeg felhasználandó s nem annak egy része. A befektetett pénzenergia teljesen átalakítandó munkává. Ezért helyteleníti minden paedagógus az olyan internátust, melynek felállitói a meggazdagodást tűzték ki célul. Ha magáninternátust létesít valaki, a befektetett tőkének kamataira számítson és a benne végzett munkájának elismerésére, de ne arra, hogy az internátusból bérpalotákat, százholdakat szerezzen. Ami fölösleges marad, azt ideális lelkülettel intézete fejlesztésére fordítsa s egyúttal jótétemény gyakorlására, hogy saját intézetében létesítsen ingyenes helyeket jó előmenetelü, de szegényebb sorsú tanulók számára. Ha a fölösleg erre fordíttatik, kalapot kell emelnünk a tulajdonos előtt. A családok pénzenergiájának kiaknázásától pedig úgy az externátusnak, mint az internátusnak tartózkodnia kell, sőt tekintsék azt egyenesen a VII. parancs elleni bűnnek. A százféle címen követelt és bevasalt illetékek legtöbbje igen sokszor csak a kapzsi pénzszerzés leplezgetését, elpalástolását célozzák. Ezért kell különösen pénzügyi dolgokban tisztán és minden kétértelműséget, meggyanusitást kizáró módon cselekedni. Ne álljanak elő időközben felmerült és előre nem látott kiadások megtérítésének utólagos követelésével, hanem előbb szedjenek erre fedezetet s a lelkiismeretes számadás után az el nem használt kaució összeget adják vissza a családnak. Mindenről számadást és nyugtát eredeti kiállításban adjanak s pontos pénztári napló
