Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1908
38 Másfelől ha meg egy tanuló ott akarná hagyni szállását, az ügy megvizsgálandó, vájjon a tanuló nem azért akar-e arról a helyről eltávozni, mert a szigorú felügyelet alól akar kimenekülni. Jó volna, ha az iskola nyilvántartaná a kosztadókat, hány diák számára van hely, kik ellen merültek fel panaszok, s ezek mily természetűek voltak stb. Itt jegyzem meg még azt, hogy azt kellene főként megvalósítani, hogy valamely externátusban ugyanazon egy intézetbe járó növendékek helyeztessenek el. Semmiesetre sem engedhető meg, hogy pl. egyetemi hallgató és középiskolai tanuló legyen egy diákszálláson. Bár a felnőttebbnek kellene az okosabbiknak lennie, mégis az tapasztalható, hogy ez hárijánoskodásával, rosszakaratú és éretlen megjegyzéseivel halomra dönti az iskola nevelő munkáját, sőt nem egyszer a kisebbik diákot az iskola ellen izgatja. Tudják ezeket maguk a szülők is mind. Egyik szülőtől, mikor internátusba akarta adni fiát, megkérdeztem ennek okát, mire ez keresetlen egyszerűséggel azt felelte, hogy félti a fiát a külső szálláson, mert ott rendszerint nincsen meg az ellenőrzés és gondos felügyelet, jó helyet künn nehéz találni, hát ide beadom a fiút, mert legalább nem kell miatta aggódnom. Ezen nyilatkozatban benne van mindazon szülőket vezető gondolat, kik inkább az internátusi nevelést választják a családi hevelés helyettesítésére. Sokan azt szeretik hangoztatni, bogy az internátusok nem nevelnek önállóságra. Striegel igen helyesen azt jegyzi meg e kifogásra, hogy éppen az internátus az a hely, ahol a legtöbb alkalom nyílik az önállóságra. Sok dolgot ugyanis az internátusbán a gyermeknek magának kell elvégeznie. Ezek legtöbbjét az exter- nátusokban a kosztadó gazda családja vagy cselédsége szokta elvégnzni. „A kényeztetés a legnagyobb akadálya az önállóság elnyerésének.“ Mogy az internátusbán a gyermek folytonos felügyelet alatt van, abból még nem következik, hogy ez legyen az oka a gyermek pnállótlanságának. Azt is állítják, hogy a gyermek az internátusbán megszokva a folytonos felügyeletet, az életbe kerülve a szélsőségekben fog mozogni. Az internátusból kikerült ifjú — mondja egy paedagogus — az életben vagy bátortalan lesz, vagy vakmerő. E kijelentést nem szabad axiómaként elfogadni. A subordinatio .sohasem volt káros hatással senki egyénisége fejlődésére, mint az éppen a katonaságtól kijött falusi legényeknél látható.
