Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1907

Jegyezd meg: 1. Az ifjúság a szentgyakorlatokat két csoportban végzi: a) a III—Vili. osztály az intézeti díszteremben főtiszt. Faludi István S. J. miséspap és b) az I.A, I.B, ILA, II.B. III. osztály termében Szentiványi Róbert dr. miséspap vezetése mellett. A második csoport délelőtt csak egy szentbeszédet hallgat. A szentmise mindenkor közös; közös a vasárnapi szent- beszéá is.

2. Primus: szerdán 3/i4 órakor; csütörtökön, pénteken, szombaton 3/ß órakor: d. u. 3/43 órakor; szombaton 3/í2 órakor; vasárnap 3A8 órakor.

3. Gyülekezés az osztályokban.

4. A két délelőtti szentbeszéd között szabad idő van, amelyet a hallottak buzgó áigondolására és mentül pontosabb feljegyzésére és a lelkiismeret mentül pontosabb megvizsgálására keli fordítani. Erre a czélra legjobb csöndben és magába szállva áz osztályokban maradni, de lehet csöndes séta közben az udvaron is elmélkedni.

5. Szentbeszéd előtt a „A keresztfához megyek“, szentbeszédek után „Keresztények sírjatok“ kezdetű énekek versszakait énekeljük.

6. A beszédek közötti időben az intézetet elhagyni tilos. Szintúgy tilos a szentgyakorlatok egész idejére minden fölösleges beszélgetés és csoportosulás.

A nem róm. kath. vallású tanulók saját felekezetök lelkészénél nyertek oktatást és ugyanazok vezetése és őrködése mellett teljesítették egyéb vallási kötelességeiket is ; szintúgy az izraelita tanulók is. Az intézeti épületben a gör. kath. hitoktató tartja előadásait főtanhatósági engedéiylyel. Az ev. ref. és unit. vallású tanulók az illetékes főgimnáziumban tanulják a hittant és viszont ezen intézetek róni. kath. vallású tanulói a mi intézetünkbe járnak hitoktatásra.

8. Fegyelmi állapot. Az összes ifjúság magaviseleté általában jó volt; a kellő szigorúsággal alkalmazott atyai büntetés mindenkor a javulás útjára terelte az ifjakat.

9. Egészségi állapot. A tanárkar és az ifjúság egészségi állapota az év folyamán nem mondható kedvezőnek. Kozár Ferencz tanár ismételten súlyos betegségben szenvedett, febr. 3.-tól a tanítástól felmentetett. A szakszerű helyettesítés iránt gondoskodás történt.

Január hóban megfenyegetett bennünket a ragály, a mely azonban veszedelem nélkül haladt el mellettünk, de az intézetet két heti tartamra be kellett főhatósági rendeletre zárni (I. 8—22.) Az intézetet s vele a magyar kegyestanítórendet nagy és

súlyos veszteség érte ez évben : Erdélyi Károly dr. az intézet

tudós igazgatója 1908. május 13. hosszas szenvedés után elhunyt. Erdélyi Károly dr., kegyelmes főpásztorunknak az V. 14. tartott státus gyűlésen mondott szavai szerint „disze volt a magyar tanári karnak, a magyar tudományosságnak és saját Rendjének“.