Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904
50 Babér, borostyán, szőlő, pálma, tölgy leveleket másoltak mintákról, mert ezek az épület- és egyéb díszítéseknél szerepet vittek. Rajzoltak építészeti tagokat, mértani testeket a rajtok előforduló díszítésekkel. A tanfolyam vége felé az árnyékolás tusmodorban, a tónusok elmosásával és némely iparágra való tekintettel egymást keresztező vonalakból álló sraífoló árnyékolással, későbben minta után történt, hogy az árnyékolást jól elsajátíthassák. A III. tanfolyamot az árnytannal kezdték. Itt a rajzolás már a tanulók elé helyezett testek után történt. Amint a fennmaradt tanuló rajzokon látszik, azok részben másolások, részben a természetes tárgyak után készültek oly módon, hogy a méreteket a tárgyról véve, azoknak a homlokrajzát és metszeteit tüntették fel. Az egyszerű mértani testeket összetettebbek követték, továbbá virágok, domború építészeti tagok, melyeket a tanulók adott mértékarányban nagyobbítva, vagy kisebbítve rajzolnak és árnvékolnak, amint azt a természetben előforduló tárgyakon látják. Olyan tanulók, kik az elemi iskola felső osztályaiban az építészeti tagokat, azok arányait s az oszloprendek vázolását nem tanulták, építészeti tankönyv nyomán kellett bevezetni: „Nem elég az oszloprendeket felvázolni homlokrajzaikban, árnyékolni is kell őket s feltüntetni a mértékeket és modulusokat, melyek alapján készültek.“ A IV. tanfolyamban az építészeti rajzot tanulták azok, kik e szakmára léptek; a többiek terveket készítettek egyes épületek alap-, homlok- és keresztmetszeteiről, a már említett építészeti tankönyv nyomán; megrajzolták az egyes épületrészeket díszítményeikkel együtt. Megismertették itt a tanulókkal a másolás, nagyobbítás és kisebbítés körül előforduló eljárásokat is. Az TT. tanfolyamban legelőbb a távlattan legegyszerűbb szabályait ismertették s megtanították a tanulókat, hogy a szem különféle állásai szerint az alakok részei változnak s a tárgyak aszerint, amint a szem feljebb vagy lentebb van, emelkedni vagy sülyedni látszanak, továbbá, hogy a távolsággal kisebbednek. Anélkül, hogy a tanító behatóbb elméleti magyarázatokba bocsátkoznék, mindezeket szemléltetve ismerteti. Mindazoknak, kik e tárgyat behatóbban megismerni óhajtják, a tanító Werner vagy még jobban Lambert szabad perspektívája nyomán előadásokat tarthat. Az utóbbi minden alaprajz nélkül képesít a képek elkészítésére. Ezen alapon rajzolják azután tovább a tanulók az iskola mintagyűjteményéből azon dolgokat, melyek révén Ízlést szereznek és tetszetős munkákat készíteni képesek lesznek. A
