Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

nál, mégis igen kellemes és tanulságos olvasmány. „Az ugró“-ban a bolha, a szöcske és az ugró (egy csontból készült gyermekjáték) a királykisasszony kezéért versenyugrást rendeznek; a diadal az ugróé lesz, aki soká készülődik, végre nagynehezen a király- kisasszony ölébe pottyan egy esetlen és ferde ugrással, amiben a király kiváló ész nyilvánulását látja. Lehet-e egy naiv képben az esetlen tunyaság és a buta ösztön olykori sikereit találóbban kipellengérezni ?

„Az ércből való disznó“ olyan Petőfi-féle szellemeket példáz, akik minden nyomor és szenvedés dacára is a legnagyobb dicsőségre küzdik fel magukat. A nők szívbeli élete „A kis tengeri szűz“-ben van meghatóan rajzolva, amely egyes helyeken Fouqué „Undiné“-jára emlékeztet, anélkül, hogy ezáltal önállósága csorbát szenvedne.

De legyen elég e képekből, a melyek föltüntetik azt a rendkívüli eszmegazdagságot, amely Andersen annyi művének oly kiváló szép tulajdonsága. Szaporíthatnám e képeket ügyszólva a végtelenig s elmondhatnám, hogy a buta gőg képe utolérhetetlen „A galacsinhajtó“-ban; hogy a földhözkötöttséget nem lehet hívebben rajzolni, mint „A sertésekében; hogy a jótett önjutalmazó volta „Az utiiárs1 ban-szinte könnyeket fakaszt szemünkből, bár ezen mesének rút vonásai is vannak; stb. De nem akarok nagyon elmerülni a részletekbe. Mindazonáltal van Andersennek nehány meséje, amelyeket nem mellőzhetek.

Ilyen első sorban az „Egy anya története“, amely Indiában is népszerű és amelyet egy délszaki virághoz, a Kábához lehet hasonlítani, mely magasztos egyszerűségében csak egy levélből áll. Az anya és beteg gyermeke, a megvendégelt Halál és a szívtelen Éjjel való jelenet csodálatraméltó bevezetését képezik ennek a valósággal könnyekre fakasztó drámának. Az anya fáradtan elaludt s ezalatt a Halál elviszi beteg gyermekét. A fölébredt anya a Halál után indul, de az éj csak úgy igazítja útba, ha eldalolja mindazokat az énekeket, a melyekkel gyermekét szokta volt elaltatni; a tó csak úgy engedi át, ha mind a két ragyogó szemét belesírja; a vén anyóka csak úgy mutatja meg neki az útat, hogyha oda adja neki gyönyörű haját az anyóka ősz hajszálaiért. Még így is a Halál előtt érkezik az anya a Halál lakába, ahol különféle növények jelképezik az emberek életét. Az anya nem fél, hogy nem ismeri meg gyermeke virágát, meg fogja ő azt ismerni szíve dobbanásáról. Az érkező Halál azonban könyö23