Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

17

különösen Angol- és Németországban fogadták szinte rajongó lelkesedéssel.

Otthon nem hódoltak mindjárt szellemének s a kritika támadásai nem akartak szünetelni. Testben-lélekben betegen Olaszországba és a Keletre utazott az érzékeny költő 1840. A külföldön magához tért. Dicsőségről és hírről való álmai teljesedésbe mentek. Hazája azonban csak akkor hódolt meg előtte, mikor például egész éjszaki Németország lelkesedve fogadta a dán költőt, különösen Oldenburg es Weimar.

Andersen a költészet minden ágában tett kísérleteket. Irt lyrai és elbeszélő költeményeket, melyeket a közönség jól fogadott; szellemes és kedélyes útirajzokat, gyönge drámákat és jó regényeket.

Legjobb és leghíresebb művei azonban Meséi és „Képeskönyv képek nélkül“ című keretes rajzai.

Andersen nemcsak dán, hanem egyszersmind német klasz- szikus. Némely műve először németül jelent meg ; igy „Das Märchen meines Lebens“ című önéletrajza (kisebb keretben), melyből a költő nemes és nagy lelke szól, de amelyben nem ritkán csudálatos kritikátlanságot és szertelen hiúságot árul el. Ezelőtt ötven esztendővel, 1855 április 2. irta első sorait: „Az én életem egy gyönyörű, dús és boldog rege“; majd hozzáteszi: „életem története azt fogja hirdetni a világnak, a mit nekem mond: van egy jóságos Isten, a ki mindent jóra fordít.“

Andersen 1875. halt meg. Ifjúkori álmai beteljesedtek, örök hir koszoruzza fejét. A dán fővárosban látható ércszobra : a költő ülő helyzetben, derült arckifejezéssel; balkezében mesekönyve, jobb kezével beszélgetés közben gesztikulál. Odensében ápril 2. óta álló szobra látható.

Andersen hatalmas tárgyakkal is megpróbálkozott, a minő a bolygó zsidó mondája, de teljesen sikertelenül. Dalai gyöngédek és bensők ; románcaiban nem nyilatkozik a szkandináv erő, de némelyikben a humor. Regényei közül „Az improvizátor“ címűt tartják sokan a legjobbnak ; a lélektani rajz kitűnő is e regényben, úgy tartja Scherr, de hiányzik belőle az olasz vidéknek megfelelő színezés. Viszont „0. T.“ című regényében a nemzeti szokások rajza kiválóan sikerült, amely körülmény igazolja azt a régi észrevételt, hogy valóban jó művek csak ott teremhetnek, hol a költő az életviszonyok között és által szellemileg és jellemileg kialakult.

Íme ez az, amit költőnk életviszonyairól és műveiről általá-