Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

If.

Hans Christian Andersen.

Születésének százéves fordulójára.

I.

Köbenhavn. a dánok fővárosa, ünnepi díszt ölt. A nemzet egyik legnagyobb fiát ünnepli, a száz esztendővel ezelőtt született Hans Christian Andersent. Szülővárosa, Odense, szobrot állít neki. A művelt népek részvéte kiséri a kicsiny Dániát kegyeletében. Az egész müveit világ adósa Andersennek, aki a gyermekek kedvelt költője marad a világ végezetéig s kit a felnőttek is élvezettel és haszonnal forgathatnak.

Mióta Szendrcy Júlia Andersennek meséit lefordította hazánk nyelvére, azóta «Magyarország ifjai és leányai sokat gyönyörködtek e remekművekben. Hogy az öregebbek olvassák-e, arról nincs tudomásom. Másutt az idősebbek szinte nagyobb örömmel olvassák, mint a gyermekek és ifjak, mert e mesék ritka esztétikai szépségekben bővelkedők. Nem tartom elég élénknek az érdeklődést e mesék iránt s bajnak tartom, hogy tudtomra eddig senki sem szólt nálunk alaposabban e mesékhez, senki sem igyekezett azokat behatóbban megértetni fiatallal és öreggel.

Én minden esztendőben egyszer előveszem az én Andersenemet. Lelkem andalogva és gyönyörködve pihen meg a naiv lelkű dán mesevilágában. Egyik-másik mesénél ugyan csóválom a fejemet, de aztán a megütközést és csalódást felejteti tiz más szép és jó mese. S ilyen ismételt olvasás alkalmával kedvem kerekedett leírni azon eszméket és észrevételeket, a melyeket Andersen meseművei keltettek bennem. Segítségül veszem a költő önéletrajzán és művein kívül a dán irodalomtörténetet és Brandes, Lobedanz és Bögh kitűnő tanulmányait Andersenről.

Első sorban maga érdekel.

Andersen János Keresztély a dán költők között az egyedüli, a ki valódi világhírre tett szert. Alig van nyelv, melyre ne lenne