Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1903
16 egy vagy két misét hallgatott s kéthetenkint meggyónt és megáldozott. Napirendjéből nem lehetett őt kizökkenteni. Olyan korban, a midőn még a jellem tele van szeszéllyel és képzelődéssel, ő már rendezettebb életet tolytat egy anacborétánál. S már most látjuk benne a későbbi rendalapitót, Mattaincourt szentéletű plébánosát. Szinte rendszeresen gyakorolja az erényeket és folyton társalkodik könyveivel. S ily módon nemcsak mintaszerű diák, hanem kitűnő humanista is lesz. Aranyszáju Szent Jánosnak és Szent Vazulnak buzgó olvasója s a görög nyelv szinte anyanyelvévé válik. A görög metrikának minden csínját-binját, ismeri s a görög egyházatyák iránt való szeretctét megőrizte élete végéig és soha nem szűnt meg azokat éjjeli s nappali kézzel forgatni. Minden magyarázat nélkül tudta őket olvasni. Egész későbbi levelezése is arról tanúskodik, hogy első sorban a görög egyházi remekírókért lelkesedik, ámbár egyúttal kitűnő latin és Szent Jeromost, Szent Ágostont és Szent Bernátot sem hanyagolja el. Lelki tanácsaiban a görög egybázatyák tanítására támaszkodik; hitvitáiban őket hívja tanúságul. Olykor egyenesen idézi őket, máskor csak utánozza és körülírja s néha valósággal megjeleníti. Annyira elsajátította őket — s ez a latinokra úgy, mint a görögökre áll, — hogy minden megerőltetés nélkül kerülnek tolla alá műveikből a legszebb reminiscentiák. A halhatatlan Sirmond Jakab jezsuita volt tanára, a kit a szent sohasem tudott feledni. 1582—3-ban lesz Péter bölcselethallgató s egészen átadja magát Aristoteles tanulmányozásának, a kit minden fáradság nélkül eredetiben olvas. Három esztendeig folytat ilyen tanulmányt, amelynek későbbi korában vajmi nagy hasznát vette. Guignard János jézsuita atya volt tanára, ugyanaz, a kit néhány év múlva 1595 január 7. a Gréve-téren állítólagos királysértésért a parlament rendeletére fölakasztottak. Ártatlanul vádolták s ártatlanul halt meg; maga Sismondi azt mondja erről a kivégzésről: „Ez botrányos igazságtalanság és szörnyű gyáva tett volt.“ Fourier Péter volt egyik legjelesebb és mindvégig leghálásabb tanítványa. Ez években nagy változás esett szentünk életében: édes anyja meghalt s apja másodszor nősült. E második házasság gyümölcse két fiú és három leány volt. E mellett Fourier Domokos világi javakban is folyton gyarapodott s 1591-ben nemességet nyert; de nem lett azért kevésbbé buzgó kéresztény Ezek a külső s részben később bekövetkezett események nem változtat-