Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1902
16 egyszer elhanyagolták, vagy épen föláldozták a magyar érdekeket, mint például Zsigmond külföldi elfoglaltsága miatt elvesztettük Dalmácziát, a török pedig közetlen közclünkbe férkőzött. V. László mint gyámnak III. Frigyes császárnak került a kezébe, a ki hazánk és nemzetünk ellen való áskálódásaival Vitéz János váradi püspök szerint többet ártott a magyarnak, mint a török. Ily viszonyok közt természetesnek találjuk, ha a nemzet kebelében meggyőződéssé érlelődik az a gondolat, hogy külföldi dinasztiák tagjai közül választott király az összeköttetésből remélt erősödés helyett csak a haza bajait növeli, és nem csoda, ha az az elhatározás is megszületik, hogy adandó alkalommal a királyi széket a nemzet saját kebeléből fogja betölteni. A nemzetet képező köznemesség a törökverö hős Hunyadi János személyében látta azt, a ki a nemzeti királyság eszméjét legméltóbban képviselné, s azért, midőn I. Ulászló a várnai csatában életét vesztette, a köznemesség Hunyadira akarta ruházni a királyi méltóságot, s bár szakadások elkerülése végett akkor letetlek róla, a kiskorú V. László távolléte idejére országkormányzónak őt választották. Az apa iránt való rokonszenvet a köznemesség átvitte. Hunyadi János fiaira is és trónjelöltekül tekintette őket, ha V. László gyermektelenül találna elhalni Beszélitek, hogy Kapisz- trán János, a Hunyadi család körében időzvén, a két Hunyadi fiú közül rendesen az ifjabb Mátyást tüntette ki azzal, hogy jobbjára vette, s az e fölött meglepetését kifejező apának úgy magyarázta ki a dolgot, hogy az idősebbik fiú, László, rövid pályafutás után le fog tűnni, míg Mátyás fejét királyi korona fogja ékesíteni, és dicsőségesen fog uralkodni. A jóslat beteljesedett. Hunyadi Lászlót a király a gonosz Czillei halála miatt vérpadra küldötte, majd nemsokára maga a király is elhalt, s ekkor a köznemesség a fogságba hurczoll Mátyást jelölte a királyi székre.Idegen trónkövetelők is jelentkeztek, sőt Garai nádor és Újlaki vajda szintén áhítoztak a koronára. A királyválasztó országgyűlésen Pesten (1458 januárius) Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja 15 ezer fegyveressel jelent meg, s mivel az a kósza hír szállongott, hogy maga akar király lenni, kinyilatkoztatta a rendeknek, hogy ő nem óhajtja a királyságot, nem is tartja magát arra méltónak, de a magyar faj becsülete érdekében a trónnak magyar emberrel való betöltését igenis kívánja. Seregét nem azért hozta, hogy a választást erőszakolja, ellenkezőleg fegyvereseivel azokat kívánja gátolni, akik akadályoznák a szabad választást. De mint egyike a rendeknek,
