Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1901

Kérdem a szülőkhöz.

Ha a gyermek beteg, akkor a szülök orvosért küldenek, a ki szükség szerint egyszer vagy többször meglátogatja a szenvedőt és orvosságot rendel számára.

Ha a gyermek-ifjú mint tanuló nem felel meg kötelességének, ha rossz a viselete és gyönge az előmenetele, akkor a tanártestület intő vagy rovó czédulát küld a szülőknek, vagy idő szaki értesítőt megfelelő osztályzatokkal. S miként az ápolás a testi betegnél nem az orvos, hanem a szülők gondja-kötelessége, akként a szellemi és erkölcsi hanyatlást meggátolni, a haladást előmozdítani első sorban azokra hárul, a kiknek körében és őrfödő gondja alatt a tanuló a legtöbb ideig tartózkodik.

Fájdalom, a tanártestület állandóan azt tapasztalja, hogy épen azok a szülők mutatnak legkevesebb érdeklődést, a kiknek gyermekei a legrosszabb tanulók. Csak az utolsó pillanatban, a mikor a sok értesd és miatt a rossz sejtelem csaknem bizonyossággá lett, csak akkor szólal meg a bünpalástoló könyörgés, sőt olykor a tanároknak méltatlan megvádolása.

Mi kötelességünket teljesítjük, s attól mi sem tántoríthat eb De a kapcsolatot az iskola és a szülői ház között nagyon lazának látjuk, és így nem tudunk a tanulók nevelésére kellőképen befolyni. Az iskola pedig a szülői ház első tanácsadója a nevelés kérdéseiben. A szülőknek és a tanároknak együtt kell munkál- niok, hogy a gyermeki lélekben kifejlődjenek^ és megszilárduljanak azon sarkalatos erények, a melyeken a férfi jellemessége és hasznavehetősége nyugszik.

Gyakran és hálásan tapasztaljuk, hogy a körültekintő szülők gyermekük felől értekeznek az igazgatóval és a tanárokkal, és ezen megbeszélléseknek rendesen meg is volt a foganatjok.

Ámde sok szülőben megvan az a balvéleméuy, hogy a ta1