Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1900

3Í

pedig csak akkor van jogosultsága, ha hatni képes. — Tudja mindezeket Rosty is, és ezért akar való érzések helyett szóképekkel, virágos nyelvvel hatni. Mesterien tudja a külső hatás minden eszközét felhasználni ; verselő-képessége csodálatos ; nyelve dús, a Biblia allegorizáló hangja túlozva kap meg költészetében ; egymásra halmozott képekkel, hasonlatokkal szinte eláraszt, rímeinek csodás csengésével megveszteget — de minduntalan előtűnik mesterkéltsége, erőszakolt keresettsége ; sokszor egészen belevész a dagályosságba. Régi, meggyökerezett hibáitól: erőszakos szóösszetételeitől, magyartalan képzésű, megcsonkított szavaitól menekülni nem tud. S a mint a külső formában, a nyelvkezelésben nem mutat haladást — költészete is egyforma mindig; nincs abban fejlődés, haladás — de esés, hanyatlás sincs, a mi, ha őszinteségét nem is, de alanyi érzéseit mindenesetre kétségbevonja.

Rostyval ellentétben Pály az ihlet költője. PÁLY EDE Érzéseinek hatása alatt áll és ezek sokszor elragadják ugyan öt is Rostynak az emberitől távol álló világába ; megtaláljuk nála is azt a magasban lebegő hangot, a mely szabadulni akar a földtől ; gyakran ő sem ebből az életből sóhajt Istenéhez és meg- inegfeledkezik az emberek nyelvéről, érzéseiről — de általában közetlenséggel hat. Erős és élénk képzelőtehetsége, a mely azonban különbözik Kemenes valószerü, életteljes phantasiájától, ha nem is viszi keresettségbe — megóvja ettől valóban érző szíve — de túlzásba ragadja. A lelkesedés és szenvedély hangja gyakran kicsendül költészetéből, de ezzel ritkán hat reánk; nem tudja belénk átlehelni az ő tüzét. Lángolóbb a lelke, mint a miénk, mert ő többször érez, a inig mi inkább gondolkozunk. Hatástalanná ugyan azért nem válik, mert merész és sokszor szinte bizarr képei, gondolatai meglepnek — de a hatás csak átmeneti, sohasem erős és mélységes. Ha azonban megtalálja az egyszerű hangot és nem vakít el képeivel, nem akar angyali tüzet helopni lelkűnkbe — nem múló, hanem megmaradó érzéseket kelt föl szívünkben, a melyek még elhatározásokra is tudnak ösztönözni. — Lyrai erét lüktetővé teszi a szeretet Szűz Anyja iránt, ha azonban nemzetének borongó, fájó bizalmával szól a magyarok Nagyasszonyához, könyörgésében egész fajának múltját megbánó, jobb jövőért epedő érzése lüktet. A Boldogságoshoz fohászkodva közelebb tud vinni az éghez, mintha Istenhez fordul; a Szűz anyai szeretete több bizalmat önt leikébe, mig Isten, Jézus távolabb, inkább a lelke-