Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1899
6 elb esz élésen \ e k írójához, a ki a nemzeti önvédelmi harcz dicső képeivel edzi meg lelkét a nemes, a mindvégig kitartó nemzeti ellenállásra. E kiváló emberrel megismerkedni, nagy szellemi haszonnal jár. Runeberg ezenfelül még a magyarsággal rokon finn nép fia. Végre müvei kiválóan nevelő hatásúak. I. Runeberg János Lajos ') született 1804 febr. 5. Jacobstadban, Finnországban. Apja hajóskapitány volt, a ki sok tagú családját csak nagy ügygyel-bajjal tudta föntartani. A költő hat testvér közűi a legidősebb volt és egy ideig Uleoborgban apai nagybátyjánál nevelkedett. Majd a vasai iskolába került, és mivel szülői vagyontalanok voltak, kisebb gyermekek tanításával kellett magát fön- tartania. 1822 őszén Óboba, az egyetemre került s itt is folytatta a létért való küzdelmet. Egy évet tizenkét talléron húzott ki, és sokszor élt heteken keresztül kizárólag burgonyán. De „kinek leikébe Isten nemesebb vágyakat oltott, kit sorsa fényesebb pályára rendelt, annak van ereje megküzdeni csüggedetlenül az ilyen nélkülözésekkel, ezek sem szegik kedvét, s lelkesedését nem csökkentik ; s még jő idő, a mikor jó is még visszagondolni e nehéz napokra, jó ép azért, mert oly nehezek valának.“ a) Runeberg nyomora csak akkor ért véget, a mikor 1817 nyarán letette vizsgálatait és bölcseletdoktor lett. Korábbi és egyetemi évei alatt jobbára az elsvédesedett finn középosztálylyal közlekedett, a melynek kedvelt költője Franzén vala. Most azonban alkalma nyílt saját népét közelebbről megismernie, és pedig nemcsak a tengerparton, a hol eddig tartózkodott, hanem magának az országnak szivében, Saarijärvi kopár vidékein és erdeiben, egészen a Pájenes tó legészakibb partjáig. Mint házi tanító élt itt, és ez a tartózkodás elhatározó lett egész életére és különösen költői fejlődésére. Műveiben is erős nyomait találjuk élete ezen boldog szakának. Itt nyílt először alkalma népét megértenie, ide vihetők *) *) Ezen életrajz ragaszkodik C. R. Nyhlom vázlatához (Johan Ludvig Runebergs Samlade Skrifter; Svenska folketsupplaga. Stockholm 1876. I—XXIV.) Kiegészítő adatokat vettem Claeson, Winkel Horn, Georg Brandes, Györy Vilmos és mások műveiből. J) Győry, Svéd költőkből. Budapest 1882. 109, 1.
