Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1899

31. Nr. leniton, Stolt (Tizenötödik szám, Stolt). Lapponál történt. Döbeln ellovagolt győztes csapatai előtt és mindenik számára volt egy-egy szives elismerő szava. De szeme gyakran félre tévedt egy rongyos, piszkos égő szemű koldusalakra. Végre elő- szóllította Döbeln az ismeretlent, a ki egy elesettől elszedett fegyverrel részt vett a diadalmas csatában és rendkívüli vitézségnek ■ adta jeleit. Kiderült, hogy se országa, se hazája, szüleit sem ismerte, névtelen ember, de nyomora sem aljasíthatta el lelkét. Döbeln a nap legvitézebb elesett hősének ruháját és fegyverét adatta neki, s így lett a koldus ifjúból a tizenötödik szám, „Stolt.“ És az új katona legforróbb vágya az volt, hogy mentül hamarabb jusson csatába.

A költemény történeti alapja ösmeretlen. Oravaisnál kitüntette ugyan magát egy Stolt nevű közkatona, a ki Tömét megmentette a fogságtól; de Runeberg nyilván nem ezt vallja hősének.

32. Br öder na (A fitestvérek). Az öreg Wadenstjerna János őrnagy (1764—1809) mindenkit szíves vendégszeretettel fogad, de attól őrizkedjék minden ember, hogy a Sveaborg nevet ki ne ejtse előtte. A dolognak az a magyarázata, hogy Wadenstjerna Károly Vilmos (1751—1819), az őrnagy fivére részt vett abban a haditanácsban, mely Sveaborg sorsa felett döntött, és az átadás mellett szavazott. Ezt az őrnagy soha sem tudta neki megbocsátani; s midőn a menekülő testvér télviz idején éjjel hozzája jött, elkergette őt, azután lehanyatlott karszékébe és keservesen sirt egész reggelig.

33. Landshöídingen (A kerületi főnök). Wibelius Olol (1752—1823), Savolaks és Karelen kerületek főnöke megmutatta, hogy nemcsak a háborúban lehet nagy tetteket végrehajtani. Kerületei leginkább voltak kitéve a háború okozta sarczolásoknak; de Wibelius ritka ügyességgel és becsületességgel védte a lakosság érdekeit. Buxhöwden orosz tábornagy kihirdette, hogy a svéd földre menekült és ottan az oroszok ellen való harezot folytató finn tisztek és katonák birtokai elkoboztatnak és családjaik földönfutókká lesznek. Wibelius erélyének és eszességének sikerült a kegyetlen rendszabályt felfüggesztetni.

Ezért és ritka emberszeretetéért dicsőíti Runeberg Wibeliust.

34. Adlercreutz. A szabadságharcz leikéről van szó. Adlercreütz János Károly 1757—1816 élt. Már tizenhárom éves korában katona volt. Mint Klingspor törzskari főnöke végett vetett a gyalázatos visszavonulásnak és a finn sereget diadalról