Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1899

31. Nr. leniton, Stolt (Tizenötödik szám, Stolt). Lapponál történt. Döbeln ellovagolt győztes csapatai előtt és mindenik szá­mára volt egy-egy szives elismerő szava. De szeme gyakran félre tévedt egy rongyos, piszkos égő szemű koldusalakra. Végre elő- szóllította Döbeln az ismeretlent, a ki egy elesettől elszedett fegy­verrel részt vett a diadalmas csatában és rendkívüli vitézségnek ■ adta jeleit. Kiderült, hogy se országa, se hazája, szüleit sem ismerte, névtelen ember, de nyomora sem aljasíthatta el lelkét. Döbeln a nap legvitézebb elesett hősének ruháját és fegyverét adatta neki, s így lett a koldus ifjúból a tizenötödik szám, „Stolt.“ És az új katona legforróbb vágya az volt, hogy mentül hamarabb jusson csatába. A költemény történeti alapja ösmeretlen. Oravaisnál kitün­tette ugyan magát egy Stolt nevű közkatona, a ki Tömét meg­mentette a fogságtól; de Runeberg nyilván nem ezt vallja hősének. 32. Br öder na (A fitestvérek). Az öreg Wadenstjerna János őrnagy (1764—1809) mindenkit szíves vendégszeretettel fogad, de attól őrizkedjék minden ember, hogy a Sveaborg nevet ki ne ejtse előtte. A dolognak az a magyarázata, hogy Wadenstjerna Károly Vilmos (1751—1819), az őrnagy fivére részt vett abban a hadi­tanácsban, mely Sveaborg sorsa felett döntött, és az átadás mel­lett szavazott. Ezt az őrnagy soha sem tudta neki megbocsátani; s midőn a menekülő testvér télviz idején éjjel hozzája jött, el­kergette őt, azután lehanyatlott karszékébe és keservesen sirt egész reggelig. 33. Landshöídingen (A kerületi főnök). Wibelius Olol (1752—1823), Savolaks és Karelen kerületek főnöke megmutatta, hogy nemcsak a háborúban lehet nagy tetteket végrehajtani. Ke­rületei leginkább voltak kitéve a háború okozta sarczolásoknak; de Wibelius ritka ügyességgel és becsületességgel védte a lakos­ság érdekeit. Buxhöwden orosz tábornagy kihirdette, hogy a svéd földre menekült és ottan az oroszok ellen való harezot folytató finn tisztek és katonák birtokai elkoboztatnak és csa­ládjaik földönfutókká lesznek. Wibelius erélyének és eszességé­nek sikerült a kegyetlen rendszabályt felfüggesztetni. Ezért és ritka emberszeretetéért dicsőíti Runeberg Wibeliust. 34. Adlercreutz. A szabadságharcz leikéről van szó. Adlercreütz János Károly 1757—1816 élt. Már tizenhárom éves korában katona volt. Mint Klingspor törzskari főnöke végett vetett a gyalázatos visszavonulásnak és a finn sereget diadalról

Next

/
Oldalképek
Tartalom