Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1899
22 hangos hurrá mindenkinek, a ki bátran harczolt, bármi lett légyen is az életben, ellenségünk avagy barátunk! 15. Konungen (A király). IV. Gusztáv Adolfot kell érteni alatta. A költemény kegyetlen szatíra, de a király meg is érdemelte. Ez a fejedelem csak szomorú emlékeket hagyott svéd, de különösen finn népe szivében. Előbb tehetségesnek látszván, igen szép reményekre jogosított; ezeket azonban későbben mind meghazudtolta. Korlátoltságát. mi sem bizonyítja jobban, mint ez a nehány adat. Megtiltotta az újságíróknak, hogy ilyen kifejezéseket használjanak: nyugtalanúl vár jak a hirt, kemény telünk van. Ez szerinte beavatkozás a királyi jogokba. Sorsára vonatkozó jóslatokat olvasott ki az Apokalypsisból. Nagyon gyűlölte a könyveket, és nem titkolhatta el az örömét, ha egy könyvkereskedő megbukott. Maga a Biblián és az exercir-reglementen kívül soha sem olvasott még könyvet. Őrülten gyűlölte Napóleoni, a mi Stralsundba, Rügenbe és Finnországba került neki. Runeberg a királyt úgy tünteti föl, mint a ki Finnországtól a hadi balszerencsét úgy akarja elhárítani, hogy felölti XII. Ká- rolynak, vitéz élődjének keztyüjét és derekára övezi annak kardját ! Ezt természetesen a kellő szertartással cselekszi, a mi a helyzetet még tragikómikusabbá teszi. így felöltözve végig járja a királyi termet; azután nagyszabású intézkedéséről értesítteti a finnországi hadsereget. A királyt 1809 márcz. 13. egy összeesküvés megfosztotta trónjától. Nyugalmatlanúl járta be ezután az európai udvarokat segítségért. Senki sem szánta meg a gyáva, tehetetlen embert- 1837. halt meg teljes elhagyatottságban St. Gallenben. 16. Fältmarskalken (A tábornagy). Az előbbi költeménynek méltó párja. A Siikajoki mellett kivívott győzelem után a főbb tisztek poharazás közben kegyetlen kritikát mondanak Klings- porra, a tehetetlen és gyáva fővezérre. Klingspor Vilmos gróf 1744—1814 élt. Úgy 111. Gusztávnak, mint IV. Gusztáv Adolfnak kegyencze volt. Tehetségtelen és gyáva hadvezér. IV. Gusztáv Adolf megtette Stockholm helytartójává és elhalmozta kegyének mindennemű jelével; mégis ő volt az, a ki az összeesküvőknek megnyitotta a király szobájának ajtaját. 17. Döbeln vid Jnutas (Döbeln Juutas mellett). Döbeln Károly György 1758—1820. Jelmondata: „becsület, kötelesség, akarat" kitünően jellemzi. Bámulatosan vakmerő, kitűnő emberismerő és rendkívül népszerű hős volt. A juutasi győzelmet sú
