Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897
7 csak abba magokat, az az tanításokon kivől ne menjenek, tartsák az ő tisztekbe tanulságba magokat, hogy az kölembező tanítók kezett háborúság ne következzék.« Ez a jézsuita rendnek Erdélybe való törvényes befogadását jelenti. A nagy Báthori István lengyel királynak, és testvérbátyjának, Báthori Kristófnak, Erdély fejedelmének volt ez az érdeme Ok mentették meg Erdélyben a katholicismust a végromlástól. Báthori Istvánt a történetírók vallására nézve indifferensnek mondják. Följegyezték róla, hogy nyilvánosan járt kálvinista templomokba isteni tiszteletre, hogy csak titkon s vadásztársaitól megszökve hallgathatott szent misét. Ha közömbös volt is valaha, az nem tarthatott sokáig. Még nagyváradi kapitány korában és többszörös követségei alkalmával Bécsben, Pozsonyban és Nagy-Szombatban több jeles jézsuitával ismerkedett meg; így különösen Magius, Lanoyus, Leleszi, Joannes Victoria nevű páterekkel, Hur- tadus Perez és Szántó István páterekkel pedig belső barátságot kötött. Korán megérlelődhetett tehát lelkében az a gondolat, hogy Erdélyben a katholikus vallás érdekében a jézsuiták segítségével ellenreformácziót támaszszon. Tényleg egyik főtörekvése volt, hogy a róm. kath. vallást, mely nélkül meggyőződése szerint »mindenek összeomlanak«, régi fényében és méltóságában helyreállítsa- Katholikus volta különösen a lengyel királyi trónra ülte után vált mind szembetűnőbbé, elannyira, hogy bátyjának, Báthori Kristófnak kiskorú fiacskáját, Zsigmondot is jézsuita nevelőre, Leleszi Jánosra bízatta. Erdélynek valóban szüksége volt egy szívvel-lélekkel katholikus fejedelemre. A miket Szántó István atya jeles »Rövid leírás «-ában a reformáczió Magyarországban és Erdélyben való elterjedésének okaiul felhoz, az fokozott mértékben volt meg Erdélyben, s a minek Szántó a Protestantismus diadalait első sorban tulajdonítja: a katholikus iskolák sehol sem voltak annyira elhanyagolva, mint Erdélyben. A jézsuiták éles szeme már régen észrevette a katholicisinusnak kétségbeejtő erdélyi állapotait. Az osztrák jézsuita provinciális 1576. fölötte ajánlotta egy erdélyi missiónak alapítását, mert szerinte az aratás ott oly bőnek, bár a munka is oly nagynak kínálkozik, mint az indiai missióban. Leleszi páter 1578. Bécsből Egerbe küldetett s ott a meghalt plébános helyett egy egész évig tartott szent beszédeket és katekhizált és az isteni szolgálat tényeit végezte. Leleszi pátert egy Kállai János nevű nemes úr, a páter hírnevétől indíttatva s
