Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

116 szolgálnak kiegészítésül. 1840 aug. 13. Erdély főkormányszéke elrendeli, hogy a benlakők közül a gymnasiumi tanulók elkülöní- tendők a jogászoktól és a bölcselethallgatóktól. 1848 szept. 16. Kovács Miklós erdélyi püspök a következő levelet intézi a Kegyes­rend főnökéhez. Főtisztelendő Ájtatos Rendi Főnök! A felséges k. Főkormányszék f. é Sz. Jakabhó 10. napjáról 8354/218 sz. alatt hozzám küldött rendelete közlése mellett, ezennel felszó­lítom Főtisztelendőségedet: hogy, mivel az alapítványokra terhe­sült körülmények miatt, melyek főleg a kolozsvári nagyobb növeldei Báthori és Leopold-féle alapítványokat sújtják, nincs remény ahhoz, hogy a kolozsvári nagyobb növeldében háztartást lehessen vinni a jövő iskolai évben, és csakis arra lehet számítás, miszerint ezen növelde alapítványosai félévenkint kiadandó ösztöndíjjal láttas­sanak el; mivel ennélfogva ezen növelde eddigi 2 aligazgatóira sem leend szükség, sőt maga a növelde-igazgató is csak addig hivatalában megtartandó, mig a ház vagyona, bútorai stb. számba­vételnek s azok iránt jövendőre nézve rendelkezés történik; ez okért tehát Főtisztelendőséged az itt kolozsvári nagyobb növelde 2 aligazgatójának jövendőre nézt másholi elhelyeztetéséről előre gondoskodni ne terheltessék. Egyébiránt« stb. A finövelő intézet rendeltetésének csak 1866/7. tanévben adatott vissza. 1848—1866 terjedő története a következő. A forradalom tartama alatt egyes menekültek befogadására szolgált s ezek között egy abrudbányai élemedett asszonyság a 16 os számú szobában meg is halt. Urbán Károly cs. k. ezredes a magával hurczolt magyar foglyokat ide záratta s ezek közül kettőt, Tamási és Sándor nevüeket fel is akasztatott. E szeren­csétleneket az akkori kegyesrendi házfőnök, Hornyai Elek látta el az utolsó útravalóval; a vesztőhelyre pedig egy helybeli feren- czes kisérte ki őket. Az Ítéletet Tordáról hozatott czigányok haj­tották végre, mert Kolozsvárott nem akadt ember e borzasztó munkára. A czigányokat Urbán ezredes a convictus 1. emeleté­nek 12-es számú szobájába szállíttatta. Mivel azonban a czigá­nyok is meg akartak szökni, Urbán az Ítélet végrehajtásáig kato­nákkal őriztette őket. Nemsokára ezután a convictust kaszárnyává alakították át. A kaszárnyát mindjárt a convictusi lépcsőzetnél alant a szerze - tesek lakásától deszkafallal zárták el, valamint a convictus alsó folyosójára nyíló falívezeteket is, hogy az akkor udvar, 1864. pedig csinos kertté átalakított ú. n. quadrumba se ugrálhassa­

Next

/
Oldalképek
Tartalom