Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
51 niusa meghódította az egész világot, századok ítélete megszentesítette az ő hírnevét minden ország fiai között talál rajongó tisztelőkre A spanyol költészettel nem úgy áll a dolog. Kiváló nagy neveket tud ez is felmutatni, a melyek álló csillagok a drámai költészet egén: Cervantest, Lope de Vegál és Calde- ront. De úgy vagyunk velők, mint a németek Klopstockkal vagy Müller Jánossal, mindenki dicsőíti őket, de senki nem olvassa. E sajnálatos körülménynek politikai okai is vannak, sőt első sorban ezek döntők a jelen esetben. Az említett írók virágzása korszakában Spanyolország elsőrangú politikai hatalom volt Európában, a spanyol nyelv ismerete messze elterjedt, a spanyol írókat Európa-szerte utánozták, és pedig nemcsak az elsőrangúakat, hanem a harmad- és negyedran- gúakat is. A franczia, angol és német költészetben minduntalan találkozunk e korban spanyolból vett utánzatokkal vagy legalább tárgyakkal. A politikailag nagy nemzet nagy költői szellemeket hozott létre, a kik meghódították a szellemi világot és pedig tarlósakban, mint a hogy a spanyol fegyverek rejtegetni tudták Európa egyes részeit. De a spanyol politikai hatalom hanyatlásával hanyatlott a spanyol nyelv prestigee is. A spanyol költészet bennünket kiválóan katholikus jellegénél fogva is mélyebben és bensőbben érdekel. Ismerjük azokat az értelmetlen, hogy úgy mondjuk, mokány szavakat, a melyeket az egyetemes irodalom történetének egyik meg- írója, Scharr János mondott Calderonra, valamint más spanyol írókra. Szerinte az Állhatatos fejedelem csak keresztény katholikus ember előtt lehet szép és fönséges, mert csak k. keresztény embert tölthet el csodálattal az, ha az állhatatos fejedelem hitéért a szemétdombon hal meg. Hiszen jól tudjuk, hogy Scherrék előtt semmi meggyőződés sem szent, ők sokat nem akarnak megérteni; ennélfogva nem is veszszük e fölszínes szavakat tőle rossz néven, épen tőle, a ki Luthert is alaposan megleezkézteti és nem lát benne egyebet, mint agyafúrt, kortátoltfejű barátot. Ha a Seherr Ítéletével szembeállítjuk Goethe és más protestáns írók elfogúlatlan és lelkesen dicsérő, sőt dicsőítő szavait, akkor nincs okunk sokáig fájlalnunk a hitetlen és elvtelen író handabandáit. De Calderon másként is érdekelhet bennünket. 0 minden tekintetben kiváló ember és elsőrangú költő, a kinek nevét méltán emlegeti az irodalomtörténet a nagy brill költőé mellett. Schlegel őt rendkívül termékeny fejnek és szorgalmas költőnek nevezi, oly költőnek, a kinél méltóbban e nevet alig viselte valaki. Eletírója szerint Calderon 120 színdarabot írt, ezenfelül vagy 80 autót, kbl. 100 tréfás közjátékot és rengeteg sok egyéb költeményt. Ekkora termékenység a világirodalomban csak épen a spanyoloknál található. Autós sacramentales Calderon saját számítása szerint művei között van hetvenkettő.
