Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896

elegendő számú papság volt. Az egyház szolgáltatta a költőket, a szavallókat és a költséget. A vallásos drámai előadások híré­nek növekedtével azonban a gazdagabb, nem püspöki városok is mind sürgetőbben kértek szavalló papokat és drámát az egy- egyházi főhatóságtól. Természetes, hogy előadókat nem lehetett mindenüvé küldeni. E szükség felmerültével adva van az első lépés a vallásos dráma világiasítására. Nem lehet ugyan feltenni, hogy korán szerepeltek volna az előadásoknál fogadott költők és színészek, mért a juglar (Jongleur, joculator) állása ineggya- lázónak mondatik az egyházi és világi törvényekben; mindaz- által a szükség parancsának és lakosai jámbor óhajtásának en­gedve, Velencia városa mára XV. század közepén ünnepren­dező juglarokat tart, a kiknek a kor szokása szerint nemcsak lizetésök, hanem ruházatuk is meg van határozva. 1487. Zara- gozában egy karácsonyi misterium adatván elő, a szent családot három szereplő: a férj, felesége és gyermeke adták, »hogy a misterium nagyobb áhítatot gerjeszszcn.« Az előadások eleinte a jelmezekben is meglehetősen gyarlók voltak s így nem kerül­tek sokba, két-három aranyforintba. A költséget az érsek és a székeskáptalan viselte. Az Atyaisten keztyüsen jelent meg, a pró­féták hosszú hajjal, az angyalok szintén keztyüsen és női hajjal. Aranyfüstből csináltak eget, felhőket és csillagokat. A gépezetnél nagy szerepet játszott a forgatható kerék, mely a szereplők föl­léptét és elmentét eszközölte. A zenére nagy gond fordíttatolt, s az egyes ünnepeknek külön zenéjük és énekeik voltak. A zené­szek eleinte kizárólag Jos ministriles de los senores Reyes, a királyok zenészei voltak. A drámai előadások tárgyban és terjedelemben mihamar nagy haladást mutatnak. A következő század vallásos drámáiban megnyílik az ég, hogy befogadja a Boldogságos Szüzet; megje­len a malmot hajtó Sámson, a ki átöleli a templom oszlopait és ledönti az Isten házát; kivirágzik Szent Kristóf botja a gyer­mek Jézus szavára; kígyóvá változik Szent Ferencz szavára a pénzes zacskó; felakasztatik Ámán, feje vétetik Keresztelő Szt. Jánosnak, máglyára viszik Szent Eulaliát. Mindez a közönség szemeláttára történik. Az előadás és öltözésbeli hűségre és ün­nepségre nézve a néző közönség már kisebb-nagyobb igényeket támaszt. Az Atyaisten most már nagyon gazdagon öltözve jelen meg, koronával a fején és laurus-ággal a kezében; az angyalok albát és stólát öltenek és a fejőkre diadémot tesznek; az Igazság fehérbe, az igazságosság kékbe, a Vágy zöldbe, a Könyörület és az Örök Ige vörös színbe öltöznek. A középkori spanyol vallásos dráma orthodoxiája minden kétségen felül áll; egyetlen egy vádoló hang sem emelkedik ez ellen. Nem is hihető, hogy a spanyol nép hitbeli buzgalma mel­lett valamely mór vagy zsidó iró merészkedett volna a keresz­tény drámákba eretnek vagy hitetlen tanokat csempészni. A mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom