Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1894
60 — b) Összefüggő részek olvasása Thukydides müveiből az, I., IV. és VII. könyv. A görög állami régiségek ismertetése. Ev- harmadonként egy házi írásbeli dolgozat: 1. A pelopennesosi háború okai. 2 Mely eszközök azok, melyekkel nemzeti művelődésünket még ma is elősegíthetjük V. (Kármán „A nemzet esinosodása“ ez. értekezése alapján.) 3. A közelitő tél fejtegetése (Berzsenyi). — Heti 2 óra. K. k. Jancsó: Magyar irodalmi olvasmányok. 1. r. Szilasi: Szemelvények Thukydides- ből. Schill: Görög régiségek. — Tanár: Schichmann Endre. Történelem. Az ókor történelmének folytatása a római császárság megalapításától végig. A középkor megfelelő földrajzzal. Heti 3 óra K. k. Vaszary Kolozs: Világtörténet. Jausz György: Tört-földrajzi isk. Atlasz. — Tanár: Kozár Ferencz. Természetrajz: Növénytan. A növények alaktana az őszi növény példányok nyomán. Boncz és élettan. A világtalan és virágos növények rendszeres ismertetése a környéken termő növényfajok alapján. A növények földrajzi elterjedése. Kirándulások Heti 2 óra. Kk. Dr Róth Samu: A növénytan alapvonalai. — Tanár: Rozmanits Timót. Számtan. Két tagnak magasabb positiv egész hatványai. (Pascal-féleháromszög.) Számtanihaladvány. Elsőfokú egyenletek két és több ismeretlennel. Négyzetgyök és az ismeretlennek kiszámítása másodfokú egyenletekben. Köbgyök. Számolás gyökmennyiségekkel. Havonként egy iskolai Írásbeli dolgozat. — Heti 2 óra. K. k Dr. Lutter N. Betüszámtan. — Tanár: Novotny Endre. Mértan. Síkmértan: háromszög, sokszög, egyenterületü- ség, szögletes idomok területének kiszámítása; egyszerűbb körtételek: sugárrendszer egyenközü szelőkkel; hasonlóság. Heti 2 óra. K. k. Dr. Lutter N.: Mértan. — Tanár: Novotny E. Szabadkézi és geometriai rajz. Stilizált levelek és virágok, görög, arab és középkori (román, góth), sík diszit- mény elemek, szalagdiszek, stb. rajzolása egyszerű színezéssel, fali táblák után. — Heti 2 éra. Tanár: Prop per Ferencz. T e s t gy a k o r 1 a t. Ismételte minden részben a III., lV-ik tananyagát s hozzá vette: az állásokat, mint a tagszabadgyakorlatok kiindulási helyzetét. — A tagszabadgyakorlatoknak canonszerü összetételét súlyzó bottal. A rudgyakor- latokat mint tagszabad és műrendgyakorlatot. Társas gyakorlatokat bot és rúddal, továbbá labda-játékot. Kézfűzéseket, kéz- és karfűzéseket. A tornászati rendgyakorlatokból még a nehezebb mértani alakok képzését és vonulásokat. — A katonai rendgyakorlatokból az ismétlési részen kívül még a szakképzést, a menetet fordulat, kanyarodás, rendek és kettős rendek képzésével A szertornát csapatokra osztva gyakorolták- — Tanár: G s p a n n Károly.
