Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1893
31 bői az alsó 40 métert valamivel lejtősebb, a felső 30 métert pedig meredek sziklatömeg képezi. Legalacsonyabb a nyugati oldalon, hol a feljárásra egyedül alkalmas lejtő köti össze a Pnyx hegységgel. Az Akropolis belső síkja sem egyenletes; a feljárótól a közepéig csaknem 12 métert emelkedik, innen a többi rész a keleti oldalig mesterségesen van egyenletessé téve. A vár falai nem egy időben épültek; a legrégibb erődítések az első települők és mondabeli királyok idejében történtek; a hegynek kékes-szürke és sokszögűre vágott köveit egyszerűen egymás mellé és egymásra illesztették; e kövek nagysága egy egész másfél méter. Mikor a perzsák 480-ban lerombolták a várat, Kimon újból felépittette a falakat, felhasználván a régi anyagot és a romba döntött épületek köveit ; az északi és déli oldal falait Perikies építtette, mikor az ellenségek fenyegették Athént, s a nagy szükségben még a Kimon által megkezdett Parthenon alapköveit, lépcsőit és oszlop-dombjait is beépíttette részben a falakba; ezek az észak-keleti és észak-nyugati oldalon ma is láthatók. Azokat a régi épületeket, melyek a Kimon és Perikles-féle falak felépítése előtt állottak az Akropolison, a betörő ellenségek természetesen mind lerombolták; így tehát Perikiesnek újból kellett kezdeni, hogy a várat templomokkal feldíszítse. A perikiesi korszak valóban széppé is varázsolta az Akropolist; templomait és szobrait a legkitűnőbb művészek alkották, úgy, hogy Perikies méltán elmondhatta Athénről, hogy minden téren, a művészetek terén is «Hellas tanítómestere.» Most leszállván a történelem hiteles alapjáról, megemlíthetjük, hogy az Akropolisnak és az egész Athénnak Athene volt a pártfogója. Ezen istennő kultusza az egész város életében nyilvánult. A kultusz eredetét mythos magyarázza. Mikor Kekrops letelepedett az Akropolison, népével együtt a várost valamely hatalmas, jóltevő istennek akarta felajánlani. Az istenek éppen a földön jártak, hogy mindegyik tisztelőket keressen magának. Az athéni nép abban állapodott meg, hogy azt az istent választja védőjéül, a ki a leghasznosabb dolgot teremti neki.