Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1893
29 Pallas Athénével, a nyugati oldal a kentaurok és lapithák küzdelmét ábrázolja; a metopok Theseusnak és Heraklesnek hőstetteit tüntetik fel; a tympanonok szobrokkal voltak diszitve, mint az ilyen szerkezetű templomnál szokásban volt; ma azonban a szobrok nincsenek meg s csak nyomaik láthatók. A Theseiontól keletre több nevezetes épület romjai láthatók; így az óriás-csarnok, Attalos stoája, az Agora-kapu, a Szelek tornya, Hadrian stoája, stb. A legérdekesebbek ezek közt Attalos stoája, az Agora- kapu és a Szelek tornya. Az elsőt II. Attalos pergamoni király épittette 150 körül Kr. e. Az épület hosszú, keskeny emeletes oszlop-csarnokot képezett, melynek hossza 112 és szélessége 19 és fél méter volt. Az alsó részt egy oszlopsor két hajóra osztotta, mig a felső nem volt felosztva.. A csarnok hátsó oldalán 21 szoba vonult végig, melyek ajtókkal voltak ellátva. A két egymás fölött fekvő csarnok az Agora félé nyilt volt és az alsót 45 dór-stílű, a felsőt ugyanannyi jón-stilű oszlop futotta végig; a csarnok két végét exedra zárta be. Az épület rendeltetése az volt, a mi ma a bazároké; a csarnok képezte a vásár-helyet, a mögötte levő szobák pedig az áruczikkek raktárait. A stoából tekintélyes romok maradtak fenn, s az épület alapja és szerkezete jól kivehető. Az Attalos stoájától kelet félé esik az Agora kapuja. Ezen kaput, mely a piacz nyugati oldalán állott, 4 dór oszlop képezte; a kapu szélessége 11*14 méter volt s három részre oszlott; a középső kapun a kocsik jártak s szélessége 3*42 méter volt; ezen kapu két oldalán pedig a gyalogjárók számára egy-egy 1*42 méter széles kapu állott. Az oszlopok tetején fekvő gerenda felirata szerint a kaput Caesarnak és Augustusnak ajándékul emelte a nép és Athena Archegetisnek szentelte. Az oszlopok és a gerendázat ma is csaknem teljesen épek. Az Agora kapujától északkeletre esik Hadrián stoája. Úgy látszik, hogy ez tulajdonképpen nem is stoa volt, hanem gymnasium, melyet Hadrian császár Ptolemaios gymnasiuma helyére építtetett. A hatal-
