Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
60 dius álczákkal való összehasonlítás sem alaptalan, miután az echi- norhynchus álczáknál szintén durványos hólesővel találni. A lemnis- cusokat bélszáraknak tekinteni s az acanthocephalokat közvetlenül a trematodákkal összeköttetésbe hozni, mint ezt újabban Megnin tette, visszhangra nem talált. Látjuk tehát, hogy a szóban lévő paraziták, míg ezekké váltak, lényeges változásokat szenvedtek és hogy igen régi őseik lehetnek, melyek napjainkig talán már teljesen kivesztek. A legmagasabb fokú parazitáknak t. i. a cestodák és trema- todáknak nem csak rokonsági kötelékeit, hanem származásukat is képesek vagyunk kimutatni egy szabadon élő állatcsoportból. Ezen ősöktől jelenleg legtávolabb állanak a cestodák, melyek alkalmazkodásuk folytán szájüregüket és bélcsatornájokat is teljesen elvesztették, fejlődési alakjaik is kevésbbé állanak geneticus összefüggésben ezen ősökkel, a mi a magasabb szervezetű trematodáknál igen tisztán kivehető. Schmidt Oskár a »Dessendenztheorie und der Darvinismus« ez. munkájában ide vonatkozólag így nyilatkozik: Von solchen Formen, welche den jetzigen Strudelwürmern nahe standen, müssen Trematoden und Cestoden abstammen und hiermit stimmt das Ireie Schwärmstadium, welches die Larve der Distomen als s. g. Cercarie und vorher als rundlicher, über und über flimmernder Körper durchlaufen u. s. w. Den Uebergang in das Parasitenthum, den uns die Ontogenie rekapitulirt, war nichts anderes als eine Ausbreitung aul neues, der Ernährung Vortheil bietendes Terrain. Der Parasitismus erscheint als eine Anpassung an neue Wohnplätze, welche die Lebensgeschichte des Individuums aufbewahrt mit der Erinnerung auf die einstige Gestalt.« Gegenbauer, a híres német anatómus is azt tartja, hogy a cestodák és trematodák egy a dendrocoel plathyelmintáktól elágazott csoporthoz tartoznak, melynek tagjai a parazitismushoz való alkalmazkodás által különféle regressiv átalakulást és módosulást szenvedtek. Claus véleménye szerint a trematodák planaria alakú turbel- láriáktól származtak. A sporocystákat és rediákat nem tartja önálló alakoknak, hanem alkalmazkodás útján keletkezetteknek. Az említett alakok minden tekintetben az ivaros állatok mögött állanak, ámbár a hatalmasan kifejlett csírasejtekből már oly nemzedék fejlődik ki, mely az ivaros állatokhoz igen közel áll, még mindig az életviszonyoknak megfelelő ugyan,—de ideiglenesszervekkel van ellátva. Claus szerint igen természetellenes ama lültevés, mely szerint a sporocysta lenne az elsődleges ivaros alak és így nagyobb hasonlatossággal bírna az ősalakhoz mint akármely trematod egész szervezetével. Monocoelis caudatus és Monocoelis protractilis nevű planariák, melyek szívókás szervekkel is bírnak, valamint a Bdellura parasitica, mely a Polyphemus occidentalis kopoltyuin élősködik, átmeneti alakok gyanánt tekinthetők a trematodák és planariák között. Mennyire ingadozó a határ a két téregcsoport között, mutatja ama körülmény is,
