Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
47 hoz hasonló fonalakkal és rostokkal is bir, mely képződmény a nehány cercariánál előforduló és már említett tokfalra emlékeztet. Daczára, hogy mindezen eltérő fejledésü trematodák aránylag igen nagyok, ivarszerveik mégis csak kezdetleges fejlődésken vannak. A mi édes vizi és szárazföldi csigáink májában is találtatnak ilyen szabadon élő és magukat be nem tokozó ivartalan tre- matodálczák, melyek egyenesen kívülről vándoroltak be és nem az ugyanazon gazdákban fejlődött sporocystákból valók. Egyes esetekben azonban a sporocystákkal való inficziális sem valószinűt- len, legalább ily módon magyarázható meg a sertések ízomzatában ritkán előforduló fiatal mételyek jelenléte. Ilyen magyarázatot kell adni a D. ophtalmobium-nak, mely egy gyermek szemének lencsetokjában négy példányban találtatott; hasonlóképen észleltetett az u. n. D. pusillum, de betokozva, a tüskés disznó háti bőrében, D. putorii a nyaki izmokban, Monostomum lentis egy öreg asszony szemlencséjében, nyolcz példányban. Hasonló viszonyok között észleltettek betokozott mételyek a madarak s a hidegvérű gerinczesekben is. De minden ilyen esetben azt vesszük a magyarázat alapjául, hogy sporocystákkal történt az inficiális, vagy hogy cercariák vándoroltak az illető állatok testrészeibe, de semmi esetre sem azt, hogy a betokozott cercariák a gyomorból vagy bélből ujonnau vándorolnak. íírassínak a Taemia murina-val eszközölt kísérletei után semmi esetre nincsen kizárva azon lehetőség, hogy a mételyek is az ideiglenes gazda nélkül, egyenesen a csiliás álczából fejlődhetnek. A cercariák gazdái nagyobbrészt vízi, nem gerinczes állatok, mint csigák, kagylók, férgek, héjjanczok, rovarálczák; de miként fönnebb említettük, bevándorolnak a gerinczes állatokba is. Tulaj- donképeni gazdáik azonban mégis olyanok, melyek a magasabb rendűek által fölfalatnak. Tehát nagyobbrészt állati tápanyaggal jutnak a végleges gazdákba; a test kicsinysége, a nagyfalatok s a tokok védik a még gyenge testet az emésztés hatásától. A phyto- phagokba jutnak ismét azok, melyek künn, a szabadban, a növényeken, fűszálakon stb. szokták magokat betokozni. A Cercaria ephe- mera pl., mely a Planorbis corneusban fejlődő rediából kibújik, mindjárt a kibúvás után, még az üreg oldalain tokozza be magát, így inficziálják magokat a kacsák és libák a Momostoma flavum- mal. Sontino szerint így jut a Kairóban oly gyakori Amphistoma conicum a szarvasmarhába. A Distoma hepaticum-mal való tömeges inficziális is csak így lehetséges. Az emésztő nedvnek hatása által a toktól megszabadított fiatal mételynek legf'öltünőbb átalakulása az. hogy hátulsó testrésze nagyon megnő, a mi ismét az ivarszervek és nevezetesen a hím ivarszervek gyors fejlődésének kell tulajdonítani, melyek legelőször lépnek működésbe. A nőstény ivarszervekkel egy időben legfeltűnőbb növekedést mutatnak a bőrmirigyekkel homolog szíkmirigyek. Progressiv változást mutatnak különben más szervek is, mint az izmok, kiválasztó edények,
