Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
39 a Taenia murina, illetőleg Grassi szerint a Taenia nana ideiglenes gazdájává váljék. Moniez a »Les Parasites de Thomme« Paris 1889-ben megjelent munkájában a 180. lapon ide vonatkozólag igy nyilatkozik: „Les experiences tentées pár Grassi, au sujet des T. nana et T. murina, malgré les conclusions de l’auteur, ne nous paraissent pás conürmer ses idées sur les apports de ces deux espéces.« Moniez sokkal észszerűbb dolognak tarthatta volna Taenia nana tojásaival vagy proglottisaival inflcziálni a patkányokat, a mi különben meg is történt, csakhogy az eredmény negativ volt. Moniez szerint egyetlen egy kedvező kisérlet nem elegendő a tényálladék megállapítására oly országban, a hol a szóban lévő féreg oly gyakori, s a Taenia nanát nem tartja azonosnak a Taenia murinával, mert szerinte nagy a külömbség a kettő között. Taenia naná-nak hossza 15—20 mm., Taenia muriná-é 30—40 mm., tehát ez kétszer akkora. Taenia naná-nak ébrénye 18 p átmérővel bir és gömbölyű, T. muriná-é ovális és a két átmérő 27: 21 p. Taenia muriná-nak ébrényén, a hosszabb átmérő sarkain kis szemölcsök láthatók, melyek a T. naná-énál eddig nem észleltettek; végre nehezen kivehető a hat horog is a számtalan fehérje-szemcse miatt, melyek között el vannak rejtve. De kifogás tétetik Grassinak a lisztféregre vonatkozó állítása ellen is, mert ennek cysticercoidja bir 30 tizenkét mm.nyi hosszú horoggal, melyek száma Taenia murinánál rendesen 24, jóllehet 28—30 is előfordul, melyek azonban 15—18 mm. hosszúak. Tekintve a horgok számát és nagyságát, úgy e tekintetben Taenia nana megegyezik inkább az egerekben előforduló Taenia microstomával, mely vélemény képviselője Víllot és Linstow. Grassi mindezen ellenvetéseknek és tényeknek fontosságát elismeri ugyan, de a két taenia azonosságát mégsem hajlandó elejteni, támaszkodván ama tapasztalására, hogy a patkánynak több elősdi- jét is sikerült már az emberben megtalálni. Mindezek után azonban tekintve azt, hogy a Taenia murina, melyet először Dujardin Rennes-ben több rágcsálóban talált és azóta mindenütt és mindenkor, a hol és a mikor csak keresték, meg is találták, tehát ott is, a hol eddig a Taenia nanának az emberben semmiféle nyoma nincsen: több mint valószínű, hogy a harmadik emberi taenia csakugyan létezik, hogy a Taenia nana valóban önálló faj, melynek tömeges föllépését az egyenes fejlődéssel s a proglot- tisok által eszközölhető nagymértékű inficziálással is megmagyarázhatjuk. X. A trematodák fejlődésének főbb módjai. A szintén nagy elterjedéssel biró élősdiek, az u. n. trematodák tojásai kétféle, morphologiai s élettani tekintetben különböző anyagból vannak fölépítve: 1. a tálajdonképeni pete—-----------------------ä_____■
