Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890

járatokat készítenek maguknak, melyek minél távolabb esnek a főjárattól, annál szélesekbek, mi testük növekedésével összhangzásban van Ily módon a bostryehusukat maga alatt rejtő kéreg belső lölülete igen szabályos, hogy ne mondjuk, elegáns rajzokat mutat. Igen sok faj roppant szapora; némelyek egy nyáron több generatiót képesek létrehozni s így az általuk okozott kár a fákban, rengeteg^ lehet. A legtöbb faj, legalább Európában, a tűlevelű fákat támadja meg s ezeknek leggonoszabb pusztítója. Egyes fajok álezái ágakban és növényi szárakkan is élnek, s a Bostr. dactyliperda a ciatoly-fának héjában is tartózkodik.

A genusok analitikus áttekintése.

1 A csápok egy nagy, gyűrűs vagy nem gyűrűs véggombbal, mely a csáp felét, teszi; a test hengeralakú. 2.

A csápok bunkó-, vagy fonálalakúak, nagyobb végízekkel; a test henger-tojásalakú vagy lapos. 8.

2. Valamennyi lábíz egyszerű, osztatlan, rövidebb mint a tibia; a nyaki pajzs csuklyamódra takarja a fejet. 3.

Az utolsó előtti lábíz két lebenyű vagy szívalukú. 5.

3. A csápbunkó négyszeresen gyűrűzött; a

csápostor 5 ízes. 4.

A csápbunkó nem áll gyűrűkből ; a csápostor áll 5 ízből. 153. Xyloterus.

4. A szárnyfedők lejtős része többé-kevésbbé

ki van vájva. 152. Bostrychus.

A szárnyfedők lejtős része nincsen benyomva vagy csak kissé; az ajaktapogatók első íze nagyobb mint a második; az alsó állkapcsok lebenyei egyenesek vagy merevek, szélestüske- fogakkal; az álllemez széles, szívalakú, oldalszélei kiszélesedettek. 151 Dryocoetus.

5. A has alsó része a második gyűrűtől emelkedik; a szárnyfedők csúcsa nem lejtősen domború. Scolytus.

A has alsó része nem emelkedik; a szárnyfedők csúcsa nem lejtős. 6.

Róni. kath. Értesítő.

8