Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890

;{

Ilyen indító okok bírtak engem, kedves tanulóim, az általatok több óven keresztül összegyűjtött ós évenként gyűjteni szokott bogaraknak fönnebb említett módszer szerinti közlésére ez évi Értesítőnk lapjain.

Teszem ezt azonban azon reményben is, hogy a ti éber szemeitek és ezen téren is tapasztalt buzgóságtok a közlött és nálunk eddig talált genusok ós specieseknek számát képesek lesznek még megkétszerezni. Hiszen ki boldogabb mint ti, midőn, valahányszor körülményeitek megengedik, elbúcsúzhattok, ha csak rövid időre is, egyetemi városunk mik- róbás levegőjű utczáitól ós kifelé siettek, oda, a hol a legtisztább ós legillatosabb levegővel telik meg pezsgő véretek, a természet templomába vágyik szivetek, a hol a ti elfogadtatástokra minden a legünnepélyesebben van földiszitve, a hol mindenütt a legnagyobb csendben titokteljes tevékenység és élet uralkodik, a hol másként érez az ember mint a világ zajában. A természettel való közvetlen érintkezésből, annak élénk és szivnemesitő felfogásából mentsetek is tartós örömet az élethez, komolyságot hivatástok teljesítéséhez, igazi részvétet az önzetlen iparkodás iránt, gyüjtsetek ismereteket egy későbbi életrevaló tevékenység számára, mely ismeretek fiatal kedélyetek tüzet óleszszék ós ne emészszék. Ez boldog jövőtöket óhajtó szivem kívánsága és ón is boldognak érezném magamat, ha ezen lapokban foglalt útmutatásom által a városunk környékén röpülő és mászó, de életmódjában sokszor megfoghatatlan állatvilág iránt érdekeltségteket még inkább fokozhatnám, ártatlan és nemes örömeitek számát növelhetném!