Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890

Gf>

fí. spedosissiina. Scop. A nálunk előforduló fajok között ez a legnagyobb és legszebb. Mind alul, mind fölül világos aranyzöld, erős fémfénynyel és rendesen vöröses csillamlással. Nyár közepén a tölgyfákon él, melyeknek nedvét szívja. Hossza 23/10--24/6 cm.

fí. marmorata. Fabr. Szintén nagy, de sötétbarna, érczszinü, erősen fénylő. Az álcza él a rothadó tölgyfa és fűzfában. A nyár közepén a bogarak ugyanezen fákon találtatnak, melyeknek nedvével élnek Hossza 2’/2-—23/b cm.

C. aurata. L. A hosszúkás fejpajzs elül gyengén kikanyaro dott. Fölül zöld, arany-, ritkán rézfénynyel. Alul rézfényü. A bogarak virágokon és faleveleken élnek, melyeknek nedvét szívják. Álczáik rothadó fűzfákban és hangyafészekben tartózkodnak. Hossza 11/2—

23/s cm.

fí. metallica. Fabr. Olyan fényű mint az előbbi, de a fejpajzs elül ép és egyenes. A szárnyfedőkön s a fejpajzson bír ritka fehér foltokkal. A mell s a hasi gyűrű oldalai sárgásbarna szőrökkel vannak takarva. Hossza H/a-2 cm.

82. Epicometis. Burm.

Tulajdonképeni hazája a földközi tenger tájéka; a virágos kertekben némelykor károkat okoz.

E. hirtella. L. Kicsiny, fekete, fehér foltokkal és hosszú, elálló szőrökkel. Igen hasonlít az Oxytliyreához. Nálunk tavaszszal a fűzfákon és a Taraxacumon ól. A kertekben pusztítja a virágokat. Hossza 9/io l'/io cm.

83. Amphicoma. Latr.

Keletről jött hozzánk; tulajdonképeni hazája Törökország

A. riliata. Latr. Egészen a Cetonia aurata vagy metallica- hoz hasonlít, csakhogy igen nyúlánk s a pajzsocska alig észrevehető. A fejpajzs szélei fölfelé türemlettek. A nyak kissé hosszabb mint széles. A szárnyfedők végükön legömbölyödöttek és össze nem illők. A hímnél a hátulsó lábak kissé vastagabbak, A mellső tibiák a halszélen G erős foggal bírnak. A lábak hosszúak és vékonyak. Hossza I cm.

84. Lucanus L.

Ejszaki és mérsékelt Európában igen közönséges.

Ij. cervits. L. Ez a közönséges szarvasbogár, melyet mindenki ismer. A himeknél a tej igen nagy, szélesebb mint a thorax; a felső állkapcsok igen hossznak, agancsainknak s atest hosszának 1/s részét képezik, befelé egy nagy foggal és egy lefelé hajtott két ágú hegygyei. Nyáron sokszor a legnagyobb melegben ide s tova röpül. Fő