Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890
o tehát a „Lamellicornia“ nevii családhoz, - melyet a XIII. szám alatt találunk leirva. Itt azután átmegyünk a genus meghatározására, a hol a mi bogarunkra illik mindjárt az első karakterisztika, melynek jobboldalán a kettes számot találjuk. A jobboldali számok mindig utasítván minket a baloldaliakra, igy a 2., 4., 5., 6. és 14-es számokon keresztül, a hol mindenütt egy jellegzés a kérdéses bogárra vonatkozik, eljutunk a 15-ös számhoz, a hol a „Geotrupes“ genusnál megállapodunk. Ezen genus számmal van ellátva, mivel nálunk is találtatott; három faja a 68. szám alatt le is van Írva és ezek között igen könnyű a választás. Új faj esetében természetesen egy nagyobb és meghatározásra szolgáló könyvhez vagy a tanár tanácsához kell folyamodni. De már ezen egyetlenegy, csak például felvett bogár meghatározásából is meggyőződhetni, hogy a táblázatok használhatása előtt számos műkifejezés jelentőségével kell megismerkedni, melyek a bogár testének tagoltságára s az egyes részek leírására vonatkoznak. Lássuk tehát a bogár testének külső morphologiáját, melyre a determi- nálás van alapítva. A bogarak szabadon mozgatható, harapó száj részekkel, négy, nem egyenlő szárny nyal bíró és teljes átalakulással fejlődő rovarok. A bogár testét három részre osztjuk: A) a fejre (caput); B) a mellre (thorax) és C) a potróhra (abdomen.) A) A fej (caput) alakja igen változó; lehet: gömbölyű, háromszögű, szív alakú stb. A száj és a szemek közötti rész homlóknak neveztetik; a szemek közötti rész pedig a fejt ütő. Ha a fej igen nagy, mellső és oldalszélei a szájat pajzsmódra takarják, akkor ezen, a szemekig terjedő rész neve: fejpajzs. A fejen találjuk: a) a csápokat, b) a s z e m e k e t; s c) a szájat rágó részeivel. a) A csápok (antennae) a szemek tájékán beékelt 5—12 Ízből álló és igen könnyen mozgatható szervek. Izeik vagy mind egyenlő alakúak és nagyságúak, vagy a tő- vagy a csúcsízek, vagy mind a kettőnek alakja eltérő. A csápok szerint sok esetben nem csak a hi- meketa nőstényektől megkülönböztethetni, hanem azok alakja egész famíliákra és genuszokra nézve is jellemző. Könnyebb meghatározásukra szolgáljon tehát ezen analytikus táblázat : 1. A csápizek meglehetősen egyenlők. 2. A tő- vagy csúcsízek vagy mindkettőnek alakja eltérő. 7. 2. Az ízek a csúcs felé vékonyodnak. serte alakúak (setaceae.) Az ízek minden átmérője egyenlő vagy majdnem egyenlő. 3. 3. Az ízek nem bírnak kiszélesedéssel. 4. Az ízek bírnak oldali kiszélesedéssel. 5. 4. Az ízek igen vékonyak s egyenlő vastagságúak. fonálalakúak (filiformes.)
