Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888
36 zott. Azon embereket, kik a város életét megmérgezék, kik minden szabad, önálló szót és gondolatot lehetetlenné tettek Rómában, s fizetésért egész családokat szerencsétlenségre juttattak, a fórumon megbotoztatta, azután az amplii- theatrum vivóterén áthajtatta, hogy a nép is lássa őket, s azután, mint szolgaérzületűeket, rabszolgákúl eladatta, vagy a legzordonabb szigetekre száműzette, *) Hasonlóképen azon rendeletet adta ki, hogy senki sem vádolható be a bíróság előtt több, mint egy törvény szerint; a megholtnak állapotjoga iránt pedig csak meghatározott határidőn belül — holtától számítandó öt óv alatt — lehetett pert indítani.2) Mily pompásak valának a játékok, melyeket a nép ízlésének és saját korának hódolva a flaviusi amphithea- trum és a róla nevezett fürdők felavatásának alkalmával adott. A gladiátorokon kivűl tengeri csatát s ötezer vadállatot mutattatott be a népnek. Augustus régi tengeri csatáiban gyönyörködött a sokaság, mely czélra az arénát vízvezető csövek segítségével nagy tóvá változtatták át. Hajókon küzdöttek a korkyraiak — így nevezték az egyik pártot — a korinthusiakkal, más alkalommal az athéniek a syrakuzaiak ellen; az elsők győztek, kikötöttek egy kis szigeten és egy sánczot foglaltak el. így következett játék- játékra száz napig. Ezenkívül Titus fagolyócskákat dobatott le a színházba; ezekben czédulák voltak, melyeken a győztesek nevei valának följegyezve. E nagy szerepet játszott Amphitheatrum Flaviumot (a középkor óta közönségesen Coliseo) tulajdonképen Vespasianus építtette a III. kerületnek a Palatínus felé eső szögelletében, a Nero-féle domus aurea mesterséges tavának egy része fölé és Titus adta át rendeltetésének 80. Kr. u. Martialis egyik epigramm- jában azt mondj ), hogy „omnis Caesareo cedit labor Am- phitheatreo, unurn pro cunctis fama loquetur opus.“ Romjai még ma is bámulatba ejtik a szemlélőt. Ha játékokat adott, előbb megtudakoltatá a polgároktól, mikor és mikóp óhajtják azokat. A nyájasságot meg tudta egyeztetni a méltósággal.3) )) Ibidem. — 2) Suet. Tit. c. 8. Dió Cass. 60. e 19. — 3) Suet. Tit. c. 7. Martialis Spectac. lib. 1. Dió Cass. 66. 25,
