Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888

—--------------------------------------------------------------------------------­28 két. A katonák fegyvertelenül valának selyem öltönyben, fejők babérral koszorúzva. Vespasianus mosolylyal fogadta üdvözleteiket, s midőn tovább is akarták folytatni, intett, hogy hallgassanak el. Midőn valamennyien elcsendesedtek, felemelkedett s fejének egy részét köpenyével elfedve, a szo­kott könyörgéseket végezte; a mit Titus is cselekedett. — Erre következett a beszéd a katonákhoz és azok megven- dégelóse, majd a császárok a diadalkapúhoz mentek, onnan a felvonúlást megkezdendők a színházon keresztül a vé­gett, hogy a nép minden pompát láthasson. A főváros meg­számlálhatatlan sokasága közűi ekkor, a ki csak tehette, minden helyet elfoglalt. Lehetetlen — mondja a történetíró — az itt bemu­tatott drágaságok, művészeti eszközök, fényűzési szerek s természeti ritkaságok sokaságát méltóképen ecsetelni. A mi bámulandót s nagyszerűt bírtak külön időszakokban és különböző helyeken a szerencsés emberek, mindaz egy napon összegyűjtve, a római birodalom nagyságát hirdeté . . . Még a foglyok serege sem hurczoltatott dísztelenül: öltözetük tarkasága és szépsége sanyargatott testök éktelenségét el­födte. Nagyobb bámulatot gerjesztett a gépek szerkezete, melyeknek nagy része két vagy három emeletre építtetett. A háború sokféleképen ábrázolva, s itt-ott több részekre osztva, világosan szem elé tünteté, miként emészti föl ar láng a szántóföldek dús termékeit, az ellenséges csapatok mint konczoltatnak fel; némelyek futásban menekülnek, mások foglyokúl esnek; rendkívül nagyságú falak mint dől­nek össze a gépek döngetóseire, a várak őrsége mint adja fel magát; miként könyörögnek védtelenek; miként emész­ti föl a tűz a szent épületeket stb. Mindegyik gépre a le- igázott városnak parancsnokát helyezték azon állásban, a mint elfogatott. E gépek után számos hajók következtek. A többi zsákmányok vegyest vitettek; de mindenek felett kitűnők valának: a jeruzsálemi templomból elvett kincsek, egy több talentum értékű arany asztal s egy arany gyer­tyatartó, melyből három ágú villa módjára nyúltak ki a finom elágazások. A zsákmányok közt legutoljára vitetett a zsidó törvénykönyv. Azután következtek a győzelemnek tömérdek szobrai, mind elefántcsont- és aranyból. Végre előtűnt Vespasianus, utána Titus; Domitianus mellettök lo­vagolt szintén igen fényes öltözetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom