Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1886
18 Rövid bár — jegyzi meg róla Thaly — de gyönyörű apotheozisa a székely hűségnek és hazaszeretetnek. Őket ugyan a távoli fölkelés hullámai nem érintették, de „a szabadságért zászlót emelő' magyarországi testvérek küzdelme a távol Székelyföldön is viszhangot keltett.“ Ekkor emelte fel a szabadság zászlóját a tiszai részen I. Rákóczy Ferencz. „Érzék önkénytelenül, hogy Magyarország bukása Erdélyt is előbb-utóbb maga után vonná.“ Az összeesküvés s a fölkelés következményei. De itt alig indította a szerencsésnek ígérkező fölkelést Rákóczy, midőn Zrínyit és Frangepánt árulás, ingatagság és német ármány kelepczé- be kerítették; s midőn elfogatásuk hire hozzá is elhatott, a május 1-én megtartott tállyai gyűlés után kénytelen volt hadi népét szétbocsátani s Munkácsra anyja védelme alá menekülni. Ő ugyan kegyelmet nyert, de mily áron! bűndijul 400 ezer irtot fizetett, váraiba német őrséget eresztett, trencséni jószágait pedig a kamara birtokában kellett hagynia. A fölkelés főrészesei közül sokan Erdélybe, Apaffy fejedelem oltalma alá menekültek, köztük Petrőczi István is. Ő róla már e helyütt bővebben is emlékezhetünk, mert a kurucz- világbeli költészet összefoglaló és méltató tárgyalásában neve újra előke- rülend, leánya, az első magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónia, költészetének ismertetésénél. Petrőczi és kaszavári báró Petrőczy István (e néven: második) ekkor Felső-Magyarország legtekintélyesebb és legvagyonosabb független főurainak egyike, ugyanitt az üldözött protestáns felekezet ügyének tántoríthatatlan védője a dúsgazdag Thököly Istvánnak sógora, mint buzgó hazafi nem csak hogy részes volt a megindult s hirtelen ily szomorúan végződött fölkelésben, hanem a megállapított terv értelmében a Felső-Vág vidéki nemesség élén neki kellett volna elfoglalnia Trencsén várát és a bányavárosokat. Zrínyi és Frangepán elbocsátásának hírével tanácskozni sógorához Thökölyi Istvánhoz sietett Árva-várába; de Rákóczy fegyverletétele után menekülnie kellett — Erdélybe, hol a Thökölyiek és Gyulaffyak ágán nagy rokonsága vala. Felesége Thökölyi Erzsébet grófnő, már 1659- ben elhalt, három gyermekét (Jánost, Istvánt és Szidóniát) még sikerült maga után küldetnie s itt őket is biztonságba helyeznie. Itthon, mint pártütőnek és felségsértőnek összes javait a császár részére lefoglalták. A német kormány elfogatta Nádasdy Ferencz országbírót is. 1671. április 30-án Nádasdyt Bécsben a városháza egy földszinti
