Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1885

74 az ingatag tömeg csatlakozott. Remegő ijedtség szállotta meg e hírre Dyrrhachium őrseregét. Mindnyájan a hajók felé tódultak. A katonák oly gyűlölettel ragadák a gabonát az éléstárakból, hogy a zsákok megreped­vén, az utak és utczák gabonával teltek meg. A mint a menekülő opti- maták hátra tekintenek Corcyra felé, égni látták a teherhajókat; a ka­tonák ugyanis nem tudván elég korán elvinni, meggyújtották azokat. Nem­sokára a rhodusi hajóhad is haza vitorlázott. — A Pompejus-pártiak szét- ugrasztott szakaszai Corcyrába gyűltek össze minden oldalról. Afranius consularis Metellus Scipióval a pharsalosi csatamezőről érkezett meg; Mar­cus Octavius egy hajócsapattal az illyriai partok felől jött; Cnejus Pom- pejus az egyptusi hajóhadtól elhagyatva Oricumból; Gaius Cassius a si- ciliai vizekről; Decimus Lälius Brundusiumból. Cato a fővezéreket hadi­tanácsba gyüjté össze, melynek az események után nagyon zajosnak kelle lennie. Cicero ezen alkalommal végzetes zavarban és ép oly életveszélyben forgott. Catónak nem volt kedve a főparancsnoksághoz, legkevésbbé pe­dig ama válságos időkben, a mikor gyors elhatározásra vala szükség. 0 tehát a főparancsnokságtól Pompejus az imperator és a fölötte álló Ci­cero consularis számára vissza akart lépni. A főparancsnokság ezen át­vétele erős bizalmi feltevés volt Ciceróra nézve, a ki, hacsak lehetséges volt, soha senkinek sem akart ellensége lenni, s a ki épen azon gondol­kodott, hogy magát még jókor megmentse visszavonulása által. Most azon­ban színt kellett vallania és ő kijelenté, hogy nem fogadhatja el a főpa­rancsnokságot, minthogy Italiába átmenni szándékozik. E nyomorait visz- szavonulás nyílt kijelentésére a fiatal és tüzes Cnejus Pompejus oly erő­sen felindúlt, hogy karddal rohant a remegő triumphus-vágyóra, és őt Cato közbelépése nélkül megölte volna. A Corcyrába összegyűlt 300 ha- jónyi tengeri erőre nézve a haditanács nem jutott egyhangú megállapo­dásra, hanem az több szakaszra szétoszlott. Cato hajóscsapatával először kísérletet tett Peloponnesosban és megszállta Petrát, hogy a pharsalosi csatából esetleg menekülők maradványait megmentse. Marcus Petrejus és Faustus Sulla ott tényleg bozzá is csatlakoztak. Nemsokára a Caesar- párti Quintus Fufius megjelenése a hajókra űzé őket, és Cato elindúlt Pompejust fölkeresni, hogy a további ellenállásra vele egyesüljön. Gyanítá, hogy Afrikába ment; azért gyorsan oda tartott. Ott váratlanúl Corneliá- nak, Pompejus nejének hajójával találkozott. Ez férje szomorú haláláról értesíté őt. Pompejus ugyanis Lesbosról, hol családjával találkozott, Cyprus- ba és innen Egyiptomba vitorlázott, melynek kiskora fejedelme XI. Ptolo- maeus Dionysius hálával tartozott neki. Azonban ennek tanácsadói elha­tározták, hogy a győztes Caesarnak az ő ellensége fejével fognak kedves­kedni, és a partra szálló Pompejust lekaszabolták. Erre a katonák azon­nal mindnyájan azt kívánták, hogy a közös főhadvezér halála után Cato

Next

/
Oldalképek
Tartalom