Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1885

12 a legnagyobb egyszerűségre törekedett. Minden korszerűt (modernt) elve­tett az erkölcsökben, a nélkül, hogy a károsat az ártalmatlan változások­tól avagy épen az előrehaladt miveltségi állapotok hasznos eredményeitől megkülönböztette volna. Ilykép majdnem lehetetlenné tette, hogy előhala- dását utánozzák, sőt saját példájának hatása nem egyszer kárt okozott. De enmaga irányában kíméletlen lévén, nem is kívánt másoktól hasonló lemondást minden élvezetről és mindarról, a mit maga fényűzésnek tar­tott. így még 20 éves korában is elválaszthatatlan kísérője vala Caepió- nak az étkezéshez, az utazásban és a fórumra; s ámbár ez a Catótól megvetett kenőcsöket használta, mégis ráillett, mint mérsékeltsége miatt csodáltra, a ki másokkal összehasonlitva mindenesetre még egyszerűen élt, azon elnevezés, hogy testvérével szemben valódi tobzódó volt. A tyrusi Antipaterrel, egy stoikus bölcsészszel kötött barátságánál fogva stoikus lett. Miután Cato Apolló papjává lett, elvált testvérétől és megkezdő 120 talentumnyi örökségével (720,000 frank) még egyszerűbb életmódját. Nem­sokára egyik rokonától 100 talentumot (600,000 frank) örökölt. E pénzt kamat nélkül adá kölcsön barátainak. Az is előfordult, hogy nekik jószá­gai — s rabszolgáiból adott. — Az étkezésnél maga osztotta el az adagokat. Ha ezek elosztása alkalmával néha önmagának nem jutott s barátai fel­szólították, hogy mint gazda mindjárt először vegyen, Cato ettől, mint „Venus akarata ellen“ valótól vonakodott. Evés közben egyszer ivott; csak később ült barátaival gyakran majdnem egész éjjel a serleg mellett, hogy ott kedves és megszokott felüdülését bölcsészeti beszélgetésekben ta­lálja: a politikai mozgalmak nyugtalanságai azokat napközben nem en­gedvén meg. Egy ily alkalommal megtörténhetett, hogy Catót egyszer kora reggel az utczán ittasodva látták; legalább ezt neki Caesar Anti-Catójá- ban szemére veti. A szégyen azonban, melylyel a szembetalálkozó elpirúla, midőn az ismert főt megpillantó, már maga eléggé bizonyítja, hogy ez nem történők gyakran, ha mindjárt Cato egész élete nem volna is előttünk, melylyel az ittasság vétkét lehetetlen összekötni. — Mindenütt edzette. sanyarúság és viszontagság elviselésére szoktatta magát. Hidegben és me­legben künn hajadon fővel járt; s míg kísérői lovagokénak vagy kocsin ülé- nek, ő mellettük gyalogolt és magát velők mulatta. Igényei igen kevéssel ki valónak elégítve. Betegségét, a mely ritkán érte, figyelemre méltó nyu­godtsággal tűrte. Hidegláz alkalmával épen senkit sem eresztett magához: egész nap egyedül maradván addig, mig észrevehetőbb javulást nem érzett. Egyetlen költői kísérlete sajátságos körülmény közt készült, a mely egyszersmind mindjárt kezdetben megértető vele, hogy neki a sors a szép nemmel szemben nem sok örömet fog hozni. Cato feleségül megkérte Le- pidat, és már vele el is vala jegyezve, midőn előbbi jegyese Metellus Sci- pió a viszony felbontását megbánván, egész buzgósággal ismét Lepida ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom