Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1882

8

kedett; tanári pályája boldogság vala. Az élet szerencsétlenségei, bármely oldaról jöttek, sem voltak képesek boldogságát feldúlni. Aude hospes contemnere opes, et te quoque dignum fingé Deo. Yerg.

III.

Nehány évvel az előbb említett beszélgetés’ után két fiatal férfiú, névszerint Livius és Claudius jártak a Vialata-utczában. Gondol- kodólag néztek ki s nem sokat figyeltek ama csó'cselékcsapatra, mely épen előttök sietett circusi játékokra s egyéb mulatságokra. „Itt a háza, — szólalt meg Claudius — bizonyára dolgozó asztalánál találod őt.“ „Alig hiszed — válaszold Livius — mennyire örülök, hogy őt láthatom; őt, ki rövid idő alatt mint tanár föllépése által annyi szeretetet és becsülést vívott ki. De remegek, ha meggondolom, hogy kérésemet megtagadhatja!“ „Azt nem fogja tenni, — válaszold barátja — menj hozzá, én itt hagylak; épen ott járkál föl-alá kertjében.“

A jó barátok elváltak. Livius a kertbe lépvén, igy szólítá meg Quintilianust:

— Bocsáss meg drága barátom, ha nyugalmadban háborgatlak. Fontos kérelmem van hozzád.

— Bizd rám; ha tőlem függ, szives örömmel teljesítem, mondá Quintilianus.

— Elhatároztam, hogy mint paedagogus kísérlem meg szerencsémet a római családoknál. Mivel azonban foglalkozásomhoz gépiesen és tanúlatlanúl nem foghatok, szeretném néhányszor oktatásodat kikérni. Ha elvállalsz, bizonyára háladatos tanítványod leszek.

— Szives örömmel részesítlek oktatás- és tanácsban, úgymond Quintilianus; engedd meg azonban, hogy előbb nehány kérdést intézzek hozzád. Az első kérdés ez: „Van-e szived?“ A második: „S e szív kész-e nehéz áldozatra?“ A harmadik: „Érett-e a lemondásra?“ Felelj e kérdésekre!

— Én csak igennel felelhetek azokra. De mi indított arra, hogy azokat hozzám intézzed? kérdé Livius.

— Én teljesen ismerem azon működési kört, melybe te lépni szándékozol; ez indított arra, hogy először megvizsgáljalak és lássam, vájjon általában oda való vagy-e? A nevelőnek szivének kell lennie, mondám. Kötelessége a ház kicsinyeit vezetni, az iskolai pályán kisérni, munkáikra felügyelni, játékukat rendezni, jutalmazni és büntetni. Mindez nagyon rosszúl megy, ha nem egészen szívből ered. Le-