Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881
43 tóig hajóztak, a Djur-törzsek földjére érve a Gazellen folyó partjai mellett fekvő még eddig ismeretlen tartományokról becses és biztos adatokat szolgáltattak a tudománynak és ezáltal ismereteink tárházát gazdagították. Eddig azon nevezetes utazásokról szólottám, melyeknek legnagyobb része a Nil-völgyében történt északról délfelé. Hátra van még előszámlálnom azon vállalatok történetét, melyek a szárazulat keleti partjaitól, annak belsejében hajtattak végre, de azért a Nil forrásai fölfedezésének törté vei összeesnek. Azonban összegyűjtött adataim halmaza, valamint a tér szűke, melyen mozognom kell, ezt tennem jelen alkalommal nem engedik, hanem röviden a következőkre szoritkozva, bezárom adataim közlését, melyeket jövő alkalommal szives készséggel közleni fogok. Afrikát, mint az ősvilág egyikét, úgy a történelem, mint a földrajz,- melyet Bacon a történelem egyik szemének tart,— több század óta emlegeti, mindazonáltal valamint a régiek előtt, úgy előttünk is egy részében ismeretlen, noha az általános figyelem még mindig rá van fordítva, és sokan fáradoznak ezen földrész még ismeretlen vagy hiányosan ismert tartományainak és népeinek kikutatásában. Mig a 15. századnak maradt fenn azon dicsőség, hogy Afrika széleit ismeretesekké tehesse, addig a 19. századnak jutott a szerencse, Amerika felfedeztetése után, a földrajz egyik legnevezetesebb problémáját a Nil forrásainak fölfedezése által, megfejthetni. Számosán estek áldozatul az iszonyú égalj által okozott betegségeknek, a sok fáradságos utazásnak és a benszülöttek tőreinek, kik rósz szemmel nézték az európaikat, mig a czél el lön érve. A nehézségek nem hűtötték le, hanem inkább fokozták egyesek bátorságát, mit a gyakori expeditiók is bizonyítanak. Azok az expeditiók, melyek az újabb időben a Holdhegység, a Nil-források és a nagy tavak fölfedezésére indultak meg, sikeresek voltak. Ezekre az európai geographusokat egy már messzire elterjedt hír tette figyelmessé, t. i. az, hogy három hittérítő: Krapf, Rebmann és Erhardt, miután 1850- ben Zanzibarból Afrika belsejébe jutottak, a már Ptolemaeus
