Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

18 re kapott és sokáig tartotta fenn magát. Maga Gerhard Kremer is hitte a Nil és Niger összefüggését. A fennebb megnevezett három tudós közül, Cajns Pli- nius Secundus (Kr. u. 23 — 79) egyike volt a képzettebbek­nek a rómaiaknál. Ezen fáradhatatlan férfiúnak nagy gond­dal irt munkái, a tudományoknak kipótolhatatlan kárára el­vesztek. Számos iratai közül csak egy „História naturális “-a jutott el hozzánk. Egy nagy encyclopaedia, hol 37 könyv­ben irta le az emberi szellem fölfedezéseit, képességeit és tévelyeit, melyet ő 2000-nél több, nagyobbára görög és most elveszett könyvből állított össze. Ez utóbbi ok miatt bir ránk nézve nagy becscsel, de minthogy a tartalom gyűjté­sében nem mindig kellő hűséggel jártéi, azért munkája fon­tos érdeke mellett is csak gondos elővigyázattal használha­tó, különben e 37 könyv közül csak a 3. 4. 5. 6. könyv értekezik a földrajzról. Valóban feltűnő, I ogy ezen szenve­délyes adatgyűjtő Strabonak nagy jelentőségű művét, úgy látszik, sem nem használta, sem nem ismerte. Mielőtt Claudius Ptolemaeus, kora hires csillagászáról szólanék, föl kell említenem, hogy a rómaiaknak ismerete Neró császár expeditiója által az egyenlítő felé tágult. A mint Seneca írja (Quaest nat. VI. 8.) Nero császár egy expeditiót küldött ki két Centurio főnök vezérlete alatt az Astapus vagy a Nil kifürkészésére. Ezek a fehér Níluson fölfelé haladva a mocsárokhoz értek, melyek a fehér Nil és a Zerge Ghazella folyó egyesülésénél igen messze terjed­nek. Tehát (a Nero által kiküldött expeditió a fehér Nilu- son fölfelé) körülbelül az é. sz. 9°-ig, a mostani No-tó vi­dékéig haladtak, hol a Nuer népe lakik, később egész odáig jutottak, hol a Nil zuhatagokban tör le, a mai Madi és Ku­ka hegységtk vidékéig. Innét láthatni, mily közel jártak az Albert-tóhoz. Sem Strabo, sem Plinius nem alapították a földira­tot a mennyiségtanra, elhanyagolván Hipparchus ez ér­demben való munkálatait. A földirati tudománynak e rész­ben való tökéletesbítése a tyrusi Marinusnak köszön­hető, ki valószínűleg a II. sz. kezdetén működött. Ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom