Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

16 nézve fontos és nagy munkáját, mely 17. könyvben maradt fenn, és a mely nem csupa névmutató és jegyek halmaza, hanem a népek eredetét, erkölcseit, vallási állapotát, ván­dorlását, országok alapítását, alkotmányát stb. alaposan raj­zolja, szóval az akkor lakott földnek a lehető legteljesebb leírását adja, hozzá csatolva a földrajz térténetét Ilomertől kezdve egész Augusztus-ig. Az általa ismert részeknek te­rületét a Sz. Yincze foktól a Ganges torkolatáig, s a Niger tarto­mányoktól az európai Elbe folyamig vont határvonalok közé szo­ríthatjuk. A 17. könyv Afrika leírását foglalja magában, mely szerint Afrika keleti részét Egyptom és aethiopiai képezi, mely tartományokat az aethiopiai hegységben eredő Nílus több mint 10,000 stádium hosszúságban szeli át. Ezen folyó szerinte több szigetet tartalmaz, melyek közül némelyiket ezerekre me­nő nép lakja, és a melyek között legnagyobb a Delta és a Meroe szigete, mely épen ott fekszik, hol az Astabora és Ta- kazze a Nillel egyesül, a mai Athar tartományban (az é. sz. 13°—18° közt.) A mi pedig a Nilus forrását illeti, azt hitte, hogy ezen folyó eredete egy puszta, lakatlan vidéken van; további találgatástól tartózkodott, inig azok nézetét, kik a Nil forrásait nem messze Mauretania legszélső ha­táraitól keresik, felemliti. Felhozza a többiek közt Herodot nézetét is a Nil eredetéről, de téved, midőn azt állitja, hogy Herodot Assuánnál képzelte Philae és Elephantine szigetek táján a Nil eredetét; megnevezi az Astaborast, mely kelet­ről folyik és Astapust, melyet némelyek Sobat-nak is ne­veznek és a mely délen bizonyos tóból ered, melytől a Nil forrása Meroe várostól délre 20 napi távolságra fekszik. Strabo közvetlen utóda a tyrusi Marinus, ki a meny- nyiségtani földrajz tulajdonképeni megalapítója volt, a Nil forrásait Zanzibar közelében kereste. Ámbár ezen időszakban az általános haladás az egye­sek utazása, a fokozódott kereskedelmi forgalom és a had­járatok által lehetővé tétetett, mégis mindezen előkészítő szép törekvések ellenére azt kell mondanom, hogy a görö­gök, mivel kevésre becsülték az általok beutazott területe­teket, igen lassan haladtak elő a fölfedezésekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom