Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

14 Ihletnél fogva, inelylyel a bálványozás iránt viseltetett, en­nek kiirtását a Nil partjain elhatározta. Romboló kezére át­kot kiáltanak mai napig is azon százados épületek rom­jai, melyek egy perez alatt tétettek általa semmivé. Midőn hódító fegyvereit a gazdagsága felől híres Meroe tartományá­ba, Egyptomból délre szándékozott vinni, minthogy minden elővigyázat nélkül haladott elő a homok-pusztákon, tökéle­tesen elvesztette. Hasonló eredményre nézve N. Sándor útja is a Sivali oázig, hová homok-pusztákon át ammoni Jupi­ter templomához vándorolt, csakhogy megmutassa az egyp- tomiaknak, hogy isteneik- és törvényeiknek mennyire tisz­telője. Ezek hódításra, és nem ismeretlen tartományok föl­fedezésére törekedtek, s míg Cambyses expeditiója a Níluson fölfelé a földtan, s jelen Afrika földrajzának nem sok hasz­not hajtott, addig magának N. Sándornak és táborkari em­bereinek, kiket részben épen a tudomány gazdagítása vé­gett vitt magával, oly hiányos vala ismeretük India és Egyp tóm fekvéséről, hogy a mint Fl. Arrianus N Sándor had­járatainak írója elbeszéli, az Indus eredetét a jSTil forrásai- sainak tartották, és azt hitték, hogy onnan Egyptomot át­hajózhatják. Ámbár a föld-isme a bölcsészettel kevés rokonságban van, úgy találjuk mégis, hogy az alexandriai korszakban a bölcsészek közül nem kevesen adták magukat egész szere­tettel a földirat tanulmányozására és jelentékeny adatokat szolgáltattak Afrika megismertetésére. Legelső helyen áll Aristoteles, a nagynevű bölcsész, a mélyre látó lángész, a tudományok számos ágában tündök­lő férfi, Plato tanítványa s ellenfele; és mivel a lyceumi sétányokon adott oktatásokat, alapítója lett a peripateticai iskolának. Aristoteles Afrika helyrajzát a nagy Chremetes folyamról ^Hannonál Ohretes, most St. John, Mirick foknál) adott tudósításokkal gazdagította, a mely ugyanazon hegyek­ről folyik le, melyeken a Nilus forrásai vannak és az oczeán- ' ba ömlik. Szerinte a Nil a déli mérsékelt öv tájáról jön, és a téli téritőtől egy bizonyos távolságig föld alatti csator­nában folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom