Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880
36 fiú, ki a vészszel küzd, — rátok, szülőkre is alkalmazható; s legyetek meggyőződve, hogy azon diadal érzete, melyet ekkép gyermekeitek szíve fölött kiküzdötök, annyival nagyobb, nemesebb és boldogítóbb leszen, mint Veturidé volt Coriolanus fölött, a mennyivel felülmúlta azét hőslelkű cselekvéstek; mert nemcsak útját állottátok a bűnnek, tévedésnek, hanem gyermeketeket is megmentettétek a hazának, tinmagatoknak. De, hogy a szülők ily válságos küzdelmektől gyermekeiket megóvhassák, nemcsak önmagoknak és környezetüknek kell eltávolítaniok mindent, mi gyermeküket közvetve vagy közvetetlenűl ily válságos helyzetbe sodorhatná; hanem oly positiv eszközökről is gondoskodnak, melyek teljesen alkalmasak arra, hogy őt a neki adandó férfias és erővel teljes nevelés körén belül feltartóztathattlanúl vezessék a keresztény nagykorúság útján Már a középiskola felsőbb orsztályaiban kettőztetett figyelemmel kellett kísérniük a szülőknek gyermekök lépteit, szellemi s erkölcsi fejlődését s azon lenniök, hogy az iskola és convictus által adott nevelést maguk részéről is tehetségükhöz képest elősegítsék, és pedig mind az erkölcsi önállósodás, mind a tanúlmányok útján való szellemi kialakúlás tekintetében. Annál inkább kötelességükben áll ez akkor, midőn a már-már fiatalember számba lépő ifjú a magasb, a pálya- választásra előkészítő tanúlmányokhoz fog s ezzel egyszersmind az élettel, a társadalommal, mint utólsó nevelő factor- ral közelebbi érintkezésbe lép. A szabadság, mely jól használva annyi nemes tettnek, eredménynek szokott szülője lenni, azon ifjúra nézve, ki eddig szigorúbb felügyelet állott, fájdalom, nálunk nem kevés visszaélésre csábíthatja a fiatalembert; fókép ha meggondoljuk, hogy míg társadalmunkban nagyon sok a léhaságra vonzó erő, alkalom, másrészt oly benlakó intézetekkel sem rendelkezünk, milyenek a párizsi, angersi, lillet, lőweni sat. katho- likus főiskolák mellett az iskolát és életet mintegy áthidalva az ifjút erkölcsi jellemmé kialakúlásában s a komoly munka megszokásában elősegítik. Pedig hogy mily szükségesek volnának ily intézetek, csak az tagadhatja, ki belátni nem akarja, hogy az a szabadság, mely a fiatalember előtt a középiskolai tanúlmányaival kap
