Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880
1« netalán található bajokat magorvosolhassuk, ezeknek okaival 8 tényleges állapotával kell megismerkednünk. Isten alkotta az embert s, miként följebb mondottuk, — épen azért őt mint alkotót, atyát megilleti az ember fölött a legfőbb tekintély joga; azon jog, melynél fogva parancsolatokat oszthasson s e parancsolatoknak tiszteletben tartását, teljesítését megkívánhassa. S minthogy az embert saját képére és hasonlatosságára alkotta; természetes, hogy akkor, midőn Isten az embert segítő-társsal látván el, mind a, később Krisztus által szentség méltóságára emelt, házasságnak, mind a családnak megalapítója lön, — az ekként létre hozott családi életnek más czélt nem tűzhetett, mint hogy a családból születendő gyermekben: a vele való hasonlóság folytatását, fejlesztését, tökéletesítését eszközölje. íme a fönséges hivatás, mely a családnak alapja sczélja egyszersmind. Ezért van, hogy ott találjuk a családbau a legfőbb isteni tulajdonok kinyomatát; a mennyiben az isteni ha talomnak az atya, az isteni szeretetnek az anya, az isteni bölcseségnek pedig az atya és anya együttesen képviselői e földön. Ügy hogy ennélfogva csak igazságot mondunk, midőn azt állítjuk, hogy Isten akkor, mikor a szülőket gyermekeik életének szerzőivé tette, nemcsak a teremtés és gondviselés nagy művében tette őket munkatársaivá; hanem mint atyát és anyát oly hatalom-és joggal is felruházta, mely elévülhetetlen, sérthetetlen, melyet tehát semmi politikai vagy bármiféle földi hatalom bűn nélkül meg nem sérthet, igazságosan el nem kobozhat. Innen van, hogy míg a régi népek csak azon férfiút ruházták föl a „pater patriae “ legmegtisztelőbb czímmel, kik rájok nézve igazi atyai tisztet teljesítettek: a királyok ma is csak annyiban jogos birtokosai a tekintélynek, a mennyiben nagyban és egészben a családok nagy sokaságából álló nemzeti családnak atyái. És innen érthető egyrészt az is, hogy úgy nevezett általános „emberi jogok“-ról, „absolut függetlenség“ -ről, miként azt a gyászos emlékű franczia forradalom hirdette, szó sem lehet; a mennyiben a születés révén mindnyájan atyai, közvetve isteni tekintély alatt állunk : másrészt az is mellőzhetetlen követelménye az igazságnak, hogy a polgári vagy politikai hatalom nem megrövidítésére, hanem *
