Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880

6 minden nemes lélek alázattal hajol meg Istennek, mint Te­remtőjének, legfőbb Urának, tekintélye előtt Berzsenyivel ki­áltva hozzá: „Buzgón leomlom színed előtt, Di­cső!“; míg a keresztény fejedelmek legfőbb erejöknek, legnagyobb dicsőségüknek tartják, ha „Isten kegyelmé- b ő 1“ uralkodóknak nevezhetik magukat: azon tudósok, kik, csakhogy a világnak Uráúl Istent ne kelljen tartaniok, hiú erőlködéssel a parányok vonzásából igyekeznek annak erede­tét kimutatni; kik, csakhogy ne legyenek kénytelenek Istent Teremtőjüknek elismerni, kárba vesző fáradsággal az embert önmagától, ős-képződés útján létrejöttnek állítják — pártot ütnek Isten ellen, merényletet követnek el a legfőbb Tekin tély ellen. Hogy ez a legfőbb tekintély, akaratának nyilvánítására az emberekkel mint teremtményeivel szemben különböző té­nyezőket használ organumaiúl, kisebb-nagyobb mértékben fel­ruházván azokat saját tekintélyével, — a mily természetes, ép oly könnyen érthető. így ruházta föl különösen a szellemiek­re , lelkiekre vonatkozólag tekintélyével az egyházat; az anyagi, világi dolgokra vonatkozólag pedig az államot. íme, ez alapon ezek az emberi társadalomnak leghatalmasabb té­nyezői, mint a tekintély fő képviselői! Találóan jegyzi meg e két tekintélyre már a nagy pápa, VII. Gergely, Hódító Yilmoshoz írt levelében a többi között: „T u d v a van előt­ted, hogy a Mindenható két hatalmat, az apostolit és királyit valamennyi többi fölé emelte és e kettőre bízta a világ kormányzá­sát.. .“ Ez az a két hatalom, melyeket képletesen a „két kard“ neve alatt szoktunk emlegetni, melyek egymásnak köl­csönös védelmére teremtvék, s melyeknek vajha soh’se kelle­ne egymás ellen fordúlniok! Azonban tüzetesen vizsgálván e két hatalom természe­tét, azt látjuk, hogy míg az államnak egyenes, közvetetlen czélja a polgárok jogait védelmezni, nekik az igazságot ki­szolgáltatni; közvetett czélja pedig azok jólétének, boldogsá­gának előremozdításával ideiglenes rendeltetésöket elérhető­vé tenni: az egyháznak czélja az emberiséget örök rendelte­tésének eléréséhez juttatni; vagyis, míg amannak feladata a

Next

/
Oldalképek
Tartalom