Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878
8 raig ez utóbbira az első lépést megtette művével , mely va lóban az akkori európai tudományosság színvonalán áll, s bár rövid, de alapos képét nyújtja annak, az egyetemet is szóval, írással mindig sürgette.“ ') Már II. Rákóczy György fejedelemnél kopogtatott egy, Erdélyben felállítandó académia tervével; terve az ország- gyűlésen fölhozatott, de a kiütött trónvillongás Rákóczy Gy. és Barcsay Ákos között, e messzeható tervet egészen elejtette. — Miután Barcsay Ákos 1657-ben, török suprematia folytán, trónra jutott, Apácai két év múlva 1659-ben már egy kész tervvel lép a fejedelem elé, „Modus fundandi aca- demiam Transsilvaniae Sereniss. Principi Achatio Bartsai cx- hibitus“ etc. ’) melyben előadja a létesítendő académia alaprajzát; azonban Barcsaynak (1661) történt gyászos kimúlta az académia létrejövését lehetetlenitette. E közben a híres Bisterfeld igazgató 1655 marc. 6-án meghalt. A fejedelem, II. Rákóczy Gy., Bisterfeld utódául nem Apácait, hanem a külföldi származású, Basire Izsákot tette, ki I. Károly angol királynak volt kedves papja. ') Azonban Basire nem bírta megnyerni társai és tanítványai szeretetét Apácaival szemben. „Kezére bízatott a Poetica Classis a nagy hirű Theologiai Doctornak (Apácainakl Mit cselekszik? Yirgiliust úgy kezdi magyarázni a tanulóknak, hogy abból Geographiát, Physicát, Astronomiát tanítana, melyet látván a tanuló deákok, őtet nagy sereggel kezdik gyakorolni és az ő tanításától függni. Mások ezeket látván, megkezdik irigyelni az ő jó hírét, becsületét és azzal vádolni a fejedelem előtt, hogy ő Presbyterianus Theologus és Carthe- sianus philosophus, a kik szerzik az Ekklesiában mind a mi Hazánkban, s mind más országokban az egyenetlenséget.“ ') Ezért a féltékenység és irigység annyira vitte Basire-t, hogy Apácainak a presbyterianismushoz való szítását fölhasználta, ellenfelének mind az udvar, mind pedig a főemberek előtti bevádolására. — Ezek után a két ellenfél közti egyenetlen') Budap Szemle 4 k. 194 1. 2) Horányi E. „Nova memoria Hung. et Proviu. Scriptia edit. Notorum. P. I. pag. 175. 3) Budap. Szemle 4 k. 195 1. 4) Bőd Péter „Magy. Athenas“ 1766. 13 1.
