Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1877

7

felnimül 7). Krug Ideológiájának 29. §-ában igy ir a fenségesről : Fenséges az-, a mi semmi határozóit mérték állal fel nem fogható nagysága által az ész-reverő legmagasabb lélekerejél élénk longülelbe helyezi :i). De la Motbe szerint « fenséges nem egyéb, mint az- igaz és új egyesülve egy nagy eszmében, kifejezve pompával és szabatossággal '). Találóbban s némi egyetemesitésre irányuló törekvéssel fejezi ki magát Schlosser, midőn mondja: A mi nagyobb, mint a dolgok, melyekkel viszonyba tétetik — fenséges; más helyütt meg: csak azon erős és munkás lény fenséges, mely munkálataival az égtől fogva a földig ér ’). /schocke szerint : mindaz, mi bennünk az ész erejének és méltóságának képzetét támasztja az érzékiség tehetetlenségével szemben — fenséges.6)

Boutervek oly nugy tárgyat nevez fenségesnek, mely az eszményiség által az aesthetikai reflexióban a végtelenig terjed 7). — Schnell a fenségesnek érzelmét oly tárgyak szemléléséből hiszi számlázottnak, melyek a képzelő erőt nagyobb munkásságba hozzák, melyeket nagy kiterjedésük miatt egészen nem lehet felfogni 8). Alifását példákkal igazolandó,

2) Erhaben ist . . . was jeden Maaszstab der Sinne übertrifft. Más helyütt meg: Erhaben ist, dessen Vorstellung das Gemiith bestimmt sich die Unerreichbarkeit der Natur als Darstellung von Ideen [zu denken. L. 85. 115. Ez álítást Schiller túlhajtván a végtelen tér fenségét, sőt Rüge és Fischer K. a természet fenségét is tagadják. „A mit mi a természetben közönségesen fenségesnek nevezünk, sokkal inkább az indulat kifejezése, mint aesth. meggyőződés. A természet nem emel bennünket, az csak imponál nekünk.“ V. ö. Uuge: Neue Vorschule der Aesthetik. 75. és Fischer: Diotima 198 11.

’) Krug Aestb. Ideologie. 130 1.

4) Lo sublime n’est autre diese, que le Trai et lc nouveau, réuuis dans íme grande idée et exprimes avec elegante et précision. Egy a fenségesről — ódái előtt — megjelent értekezésben.

j Longinus a Fenségesről. Ford. Kis J. Toldalék 196—197.

6) Alles, was in uns die Vorstellung von der Kraft und Würde der Vernunft im Verhältnisse zur Ohnmacht der Sinnlichkeit erregt, liciszt erhaben Ideen zur psych. Aesth. 35S.

T) Wenn sich durch Idealität in der aestbetiseben Reflexion ein gro- Fzer Gegenstand bis zum Unendlichen erweitert, liciszt erhaben, — liou- tcrwck’s Aesthetik 141.

’) Das Gefühl des Erhabenen entsteht bei der Betrachtung sohher Gegenstände, welche die Einbildungskraft in gröszere Thätigkeit versetztu, und wegen ihre? groszeu Umfangs nicht ganz gefasst werden können — Schnell Empirische Psychologie 208—209.