Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1876
I. A KEGYES-TANÍTÓRENDI TÁRSHÁZ. Kétszáz hetven év folyt le azóta, hogy Rómában egy nagy gyermekbarát, engedve azon benső ihletésnek, melyet ő Isten szavának ismert, a keresztény nevelés zászlaját kitűzte. E nagy gyermekbarát, ezen ihletett férfiú Kalazanti sz. József, a kegyes-tanítórend alapítója. Ő a keresztény nevelést a vallás-erkölcsi és tudományos tanítás füzérével övezé körűi ; mert tudta, hogy a vallás-erkölcsi nevelésnek csak a tudomány lehet biztos talpköve; de tudta azt is, hogy a tudományos műveltség, mint kétélű pallos a kézben, csak sebez és ront, ha vallás-erkölcsi elvek nem gyámolitják azt; miért is e kettőt elválaszthatlan egységbe hozni buzgón törekedett. Az általa alapított közhasznú szerzetesrend nem csupán Olaszhonban, hanem Europa más országaiban is csakhamar elterjedt. Magyarhonban a XVII-ik században telepszik vala meg, s onnan, a tanítás, nevelés és lelkipásztorkodás terén kifejtett eredménydús működése közben vett fejedelmi szózatra, 1776-ban ide rendelt tagjaiban átköltözik Erdélye nemes városába is — Kolozsvárra. Ugyanis, minthogy Erdélyben a jezsuiták feloszlatása után a tanszékek betöltésére szükségeltető egyénekben érezhető hiány volt, s az eddig alkalmazottak közöl többen a tanítástól visszaléptek: a dicső emlékű M. Terézia királynő elhatározta, hogy mind a gymnasiumi, mind a bölcsészeti tanszakok előadásával s a növeldei ifjúság nevelésével stb. a kolozsvári kath. főtanintézetben és növeldékben a kegyes-tanítórendet bízza meg, azon rendet, melyről alapító-levelében mondja, hogy az úgy az Isten igéjének buzgó hirdetése, mint az ifjúságnak a tudományokban és jó erkölcsökben sikeres oktatása által a közjónak hasznára van. A felséges honanya ez elhatározását egy 1770-iki jun. 7-ről 717. sz. a. kelt leiratában azon hozzáadással tudatja az erdélyi kir. főkormányszékkel, hogy a kegyes-tanítórend tartományi főnöke (Praeposi- tus Provinciális) Orosz Zsigmondiéi kért tizenkilencz
