Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875
28 V. Baconál, Cartesiusnál, még előbb a scolasticusok- nál, azt tapasztaltuk, hogy a logicai kérdéseket felölelő munkákban több a noéticai, mint a tisztán gondolkodástani elem. Ezt tapasztaljuk Spinozánál is. 0 is Tractatusában (de in- tellectus emendatione) a való v. igaz és valótlan vagy igaztalan ismeretek kérdésével foglalkozik. Az első vagy az igazság = az eszmének, a gondolatnak tárgyával való megegyezése (convenientia ideae cum suo ideato); mig az igaztalan, helytelen ismeretet a phantasia befolyására vezeti vissza. Az intuitiv értelem az adottat okaiból, a végest a végtelenből ismeri meg. Az adott úgy jelenik meg, mint a magában egy substantiának individuálisait alakja, modusa, melynek léte csak a substantián és a substantia által van. Minden módus vagy akiterjedés vagy a gondolás attribútumával bir, s a szerint mint test vagy szellem jelentkezik az emberi értelem előtt.ff) A mondottakból is láthatni, hogy Logicával, mint ilyennel, nincs dolgunk Spinozánál. Panthoisticus elmélete a metaphysikába s nem a Logica fejlődéstörténetébe vág. Lockenak. a psychologiai kriticismus.wj megalapítójának, ismeretelmélete V. Baco liasontárgyu elméletének egy más, de rendszeresebb kiadása. Mint Bacon ál, úgy itt is az empeiria azon forrás, melyből ismereteinket merítjük; csakhogy Locke ugyanazon forrás használatánál két ismerettényezőt vesz »föl: a sensatiot és reflexiót; egyikkel a lélek subioctiv állapotait, a másikkal a jelenetvilágot fogjuk fel. Mig a két tényező mozgásba nem jő, nincs ismeret. Locke ff) Spinoza így határozza meg a suhs tant iát: Per suhstantiaui intelligo id, quod in se est et per se conoipitur; hoc est, cuius concep- tus non indiget conceptu alterius rei. a quo formaid debeat. Az attribútumot: Per attribútum intelligo id, quod intellcctus de substantia percipit, tanquam eiusdem essentiam constituens. A modust: Per módúm intelligo substantiae affectionos, sivo id, quod in alio est et per quod etiam concipitur. gg) Ez kezdődik a fogalmak eredetének tapasztalati és psychologiai alapén való kutatásával; később a fogalmak eredete mellett azoknak jelentőségére is kiterjeszkedik, mig Kant által való philosophiai módszerre szerveztetett.
