Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874
4 Maga István király is Imre hcrczcgkez intézett intelmeinek III. fejezetében imígy nyilatkozik: „Regiuni solium ornat ordo Pontificum; ac per hoc in regali dignitate ter- tium possident locum Pontifices.“') A sz. király ugyanis első helyen a kér. kath. hitről, második helyen az egyházról szól intelmeiben, a harmadik helyen a főpapságról ir, a világi országnagvokat pedig a negyedik helyen említi s így a magyar főpapságnak méltósági elsőségét világosan megalapítja. Ez országrendi elsőségénél fogva a magyar főpapság az országtanács tagja lett, s tudománya és műveltsége által abban csakhamar túlsúlyra emelkedett. Innen van, hogy főpapságunk nem csak az egyházi, hanem a polgári téren is jelentős cselekvési körrel ruháztatotí fel. ') Pray. Annales. I. 31. 1. A magyar főpapságból, melynek a nemzet művelése, a hit gondos ápolása, az ország czélszerű törvényeinek megalkotása, jogainak föntartása. s a csaták mezején is a szeretett. hazának hősi megvédése körűi elévülhetetlenek érdemei, különösen kimagaslik az esztergomi érsek. Az esztergomi érsek úgy megyéjének nagy terjedelménél. mint széleskörű jogai - és kiváltságainál fogva a magyar püspöki karban az első. Jogai és kiváltságai részint egyhá- i ziak, részint polgáriak, melyeket majd a római pápák bőkezűségének, majd királyaink adományozásainak köszön. Az esztergomi érsek a magyar egyház feje : s polgári tekintetben is szintén fontos személy. Hazai történelmünk lapjai kétségtelenül bizonyítják, hogy mind sz. Istvánnak, mind király-utódainak az esztergomi érsekek tanácsadói vol- I tak, s fényes érdemeik után több kitüntetésben részesültek, annyira, hogy nem csak egyházi, hanem polgári tekintetben is az ország első méltósága — prímása lettek. ELiSÖ RÉSZ. Magyarország prímásának közjogi állása egyliázjogi tekintetben. i. Az esztergomi érsek a magyar egyház prímása s az apostoli szentszék született követe. Valamint a N. Károly császár halála után keletkezett egyes nemzeti államokban külön nemzeti egyházak képződtek : úgy alakúit Magyarországon is egy ily nemzeti t. i. magyar egy. áz—Ecclesia hungara —, melynek alapítása és megalkotására első királyunk II. Sylvester pápától a már említett hulla következő szavaiban: „És miképen 'leged s Okét útódai — az isteni kegyelem oktatni fogta, országod jelen és jövendő egyházait, helyettünk és utódaink Helyett intézhessétek és rendezhessétek. “') nyert apostol-követi hatalmat. E hatalmára hivatkozik sz. István a bakony-beéli sz. benedek- rendü apátság alapítási okmányában, midőn így szól: „Ya- 1 lamint hatalmam vala, mindenütt, minden helyen, tetszésem szerint egyházakat vagy monostorokat építeni: úgy a római széknek főpapjától szabadságom volt arra, hogy az egyházaknak vagy monostoroknak különös szabadalmakat és méltóságokat adhatnék. “ ’) Tény tehát, hogy a sylvesteri hulla által sz. István a | magyar egyház főnökévé lett. és hiába is keresnénk még egy második példát a pápaság történeteiben, hogy valamely fejedelem az egyházi jogok ezen teljességével felruháztatott volna. S* magyar egyház sz. István által megalapíttatván, ő általa valóban szerveztetek is. „Tartományait-ugyanis—tiz püspökségre osztá úgy, hogy az esztergomi egyház, a római apostoli szék jóváhagyásából és megerősítéséből a többinek feje és oktató vezére leendene.“ Ez idézet tíz püspökségről szól ugyan, de sz. István ekkép nyilatkozik deliért előtt, midőn őt marosi vágj’ Csanádi püspökké kinevezi vala: „Rég szándékomban volt, hogy a tizenkét püspökséget, melyeket országomban felállítani elvégeztem, püspökökkel bétöltsem; azonban ez eddig inkább mások akaratján múlt. De most vedd föl a püspökséget. “3) A sz. István által véghezvitt egyházszervezés szerint tehát Esztergomban a magyarok anya—és mester-egyháza alakúit s főpásztora érsek volt, a kinek a magyar egyházban gyákoriandó jogai és kiváltságai az egyházjog — s a pápai és királyi okmányokból, valamint a történelemből menthetők és bizonyíthatók be. ') Szalay. I. 73.1. 5) Virág B. I. 92. 1. 3) Kerékgyártó. I. 66. . Az esztergomi érsek a magyar egyház megalapítása és szervezésekor az apostol — követi hatalommal felruházott sz. István által adott előjogokon kívül érseki méltóságánál fogva, mint az országban egyetlen metropolita. volt annak feje. S ez nem is lehetett máskép ; mert az oly jelentős szerepet vivő magyar derusban minden esetre kellett valakinek lenni, ki az egyházat az állam- és papsággal szemben képviselje. És erre, az egyház hierarchiai szervezetéből kifolyólag nem volt s nem is lehetett más hivatva, mint az esztergomi ér sek. mint 1085-ig egyetlen metropolita Magyarországon.1) Az esztergomi érseknek, mint mctropolitának s a magyar egyház fejének állását és jogait a magyar egyház vezetésében, részint a közönséges, részint a részletes egyházjog szabja meg, A közönséges egyházjog szerint: az—egy érsek-tartományt képező — ország püspökeit zsinatra összehihatta, ügyeikben bíráskodhatott, vénség vagy egyéb tehetetlenség esetében püspök-helyettesről gondoskodhatott, a maga egyházának szertartásait érsek-tartományába — az egész országba — behozhatá, a püspökök elleni panaszok eléje vitettek stb. ’) A magyar egyház külön jogának forrását: a nemzeti zsinatok végzései, a római pápáknak a magyar egyház részére kiadott levelei és szabadalmai, s az orságos törvényeken kivűl, azon előjognál fogva, melylyel apostoli királyaink a magyar egyházban bírnak, képezik a királyi intézkedések is. S így ezekből is meríthetők adatok annak kimutatására, hogy az esztergomi érsek a magyar egyháznak sz. István idejétől fogva feje volt. Miután sz. István király a római szent széktől nyert hatalmánál fogva az esztergomi érseki székét s abban a magyar egyház primátusát megalkotta: ezt több oldalról kitüntette s jogkörét kiszélesítette. Jelesen: az általa alapított praelaturákat, melyek más egyház-megye területen léteztek, az azoknak adott szabadalmaknál fogva a különben illetékes püspök megyei hatóság alól kivette, s szabadalmaik daczára az esztergomi érseknek, mint a magyar egyház fejének, rendelte alá. Bizonyítják ezt a péch-vradi, bakonybeéli, stb. apátságok alapítási levelei. A bakony-beéli apátságnak 1037-ben kelt alapítási okmányában nyilván ezeket olvashatni: „ Quam- obrem . . . Abb^s . . . nullius Episcopi subjaceat potes- tati. nisi Ktrigoniensis Archi-Episcopi tantummodo, Generali ') Prav. Sp. H. II. 6. 1. 3) Pétérffy. II. 286. 1.
