Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874

kettős pecsét használatától jövőre eltiltja. A kir. kettős pe­csét — Sigillum duplex, v. privilegiale et authenticum v. május alatt adattak ki a kir. adományozási, neinesítési és kiváltsági oklevelek. A kettős pecsét, ha az érsek meghalt, legottan felküldetett ő felségéhez a királyhoz.!) Használata a XV. század végén, mint a legközelebbi idézetből kivehetni, s azontúl már ritkább, helyette inkább a titkos pecsét hasz­náltatott. I. Ferdinánd alatt változtatva használták a kettős és titkos pecsétet. A kettős pecsétnek használata 1741-ben még törvény által is elrendeltetik. De maguk az észt. érse­kek sem engedték azt eltöröltetni. „A kettős pecsét rende­sen minden új prímás kinevezése alkalmával akként szokott használtatni, hogy nemesség — vagy egyéb királyi kegyel­met tartalmazó okirat e pecsét alatt szokott kiadatni, a jog­folytonosság fentartása végett.“-) Nem csak a kettős pecsét őrzése bízatott az észt. érsekekre, hanem, ha a kir. udvarba men­tek, mint Istvánffi Miklós történetiró és egy ideig Oláh Miklós érsek titkára mondja: „quoties Archiepiscopus Strigoníensis ad aulam Regiam ibat, ac tutum sigillum quoque secretum a Vicc-Cancellario ad ipsum deferebatur honoris causa.“ 5) A magyar királyok I. Mátyás király III. Decret. 8-dik czik- kelye szerint, ötféle pecséttel éltek: az arauy-bulla, titkos, bírói, gyűrűs és a kettős pecséttel. Az esztergomi érsekek fő- és titkos korlátnoki czírne a XVI. század második felétől kezdve : „Sacrae Caesareae Ma- jestatis in hoc Rcgno Supremus Secretarius Cancellarius ac Oonsiliarius“4) vagy: „Summus et Secretarius per Hungári­ám Cancellarius.“5) Később napjainkig: „Summus, et Secre­tarius ('ancellarius. “ A kir. udvarban alkalmazott korlátnokok ezime meg: „Cancellarius“ vagy „Aulicus Caucellarius“ volt. Az esztergomi érseki széket az országos fő- és titkos korlátnokságban és a kir. kettős pecsétőri méltóság és tiszt birtokában megerősítik országos törvények is. így az 1741 : 10. t. ez., melyben kimondatik, hogy a primási méltóságot ő felsége törvényes hatóságába visszahelyezvén, neki a kir. ket­tős pecsétet törvényes használat végett át fogja adni. Az 1751: 3. t.czikkben pedig ígéri ő felsége, hogy a kettős pe­csétet a prímásnak, mint legfőbb titkos kanczellárnak, kéz- besítteti és őt annak ősi törvényes használatába viszsza helyezi. Az esztergomi érsek, mint Magyarország fő- és titkos korlátnoka, a kir. tanács élén állott/*1*5) Ő az ország prímá­sa. Megelőzte a nádort. Szalay idézett munkájában7) olvas­suk. hogy,,Thurzó Szanislzó nádor, hajlamát a polgári állás mérlegezésérc az által is tanúsította, hogy magának egy ud­vari titoknok által oklevelet íratott, mely a király ebédjénél a nádort elébe helyezi az esztergomi érseknek; mire Pázmány Péter, a főpapi szék nagy és parányi előjogainak egyiránt heves őre, a kanczellár által ellenoklevelet adatott magának, “ melyben 1622-ki aug. 8-án Sopronban a kanczellár, Lépes Bálint így ir: „Idcirco SSma C. Regiaque sua Majestas.. . uniuscujusque, praesertim verő Ecclesiasticorum et Ecclesi- arum indemnităţi prospicere cupiens. . vigore hujus Decre- ti sui Caes. mentis suae sensum ulterius explicat: eum scilicet fuisse, semperque futurum, ut memoraţi Domini Archi- episcopi, ejusque Sedis Archiepiscopalis Praeeminentia et Privilegia sarta teßa conserventur. “s) Az esztergomi érsekek magas országos állására enged következtetni ezen előjog is: a nádori tisztre a király által kijelöltek neveit magában rejtő kir. levelet az országos ka­itok és rendek nyilvános ülésében az észt. érsek vette át, nyitotta fel, kiáltotta ki a jelöltek neveit, s első adta szava­zatát. így ment végbe Pozsonyban 1714-ki okt. 5-én a ná­') Kovács. 257. 1. — *) Dr. Kőnek I. 325 1. — 3) — Péterffy. II. 287.1* *) Oláh M. 1561. Tör. II. r. CX. oki. — 5) Miksa kir. levele 1572. Tör. II. r­CXII. oki. — 6) Szalay. III. 514. 1. — 1 IV. 543. 1. — 8) Péterffy. II. 295. 1­dorválasztás.') Hasonló eljárást követtek a 48. előtti időkben az országgyűlés megnyitásakor a kir. propositiokra nézve is. A kir. biztosok a felség távollétében a kir. titkos pecséttel lezárt kir. előterjesztéseket az esztergomi érseknek, mint az ország prímásának adták kezeibe ; a prímás pedig azokat a kir. biztosok eltávozása után a karok és rendek előtt az or­szág nádorának adta át.2) Az esztergomi érseknek, mint Magyarország prímásának magas országos állását és az államügyekre befolyását elis­merte s megerősítette mind a király mind a nemzet. 179°/, — 65. tcz. Magyarország prímását első sorban azon legkitűnőbb polgárok közé sorozza, kik nevezetes kérdésekben a koroná­nak országgyüléseu kivűl is tanácscsal hivatvák szolgálni. „Ezt prímásaink mindenkor híven teljesítéb, és talán soha, senki nem inkább, mint boldogúlt Scitovszky János, bíboros főpap. Jelenleg, midőn a miniszteri tanács, jelesen annak el­nöke és az ő Felsége személye körüli miniszter első vona­lon hivatvák a királyt tanácsukkal támogatni, a prímásnak ebbeli tiszte inkább bizalmi dolog.“3) II. Azelőtt a római, jelenleg az osztrák­magyar birodalom herczege, miért is herczeg- primásnak neveztetik. Királyaink, ismerve és méltányolva az esztergomi érse­kek fényes érdemeit, mint hazai történetünk lapjai bizonyít­ják, iparkodtak velők, hol csak személyükre, hol pedig szé­kükre nézve is, királyi kegyelmüket éreztetni. S ha szent István koronáján kivűl még a császári is ékíté halántéku­kat. mint császárok is emelték az említett érseki szék te- i kintélyét. így cselekedtek Zsigmond cs VI. Károly — ma­gyar király e néven III. — császár-királyok. Palóczy György esztergomi érsek és prímás ugyanis Zsigmond r. császár és m. király által a r. sz. birodalom herczegi czímével diszít- tetett föl, de e kitüntetés csak személyi és nem az érseki székkel össsekötött volt. A r. sz birodalom herczegi czírne az esztergomi érseki székkel állandóan VI. Károly császár által akkor köttetett össze, midőn Keresztelv Ágost szász fejedelmi herczeg s esz­tergomi érsek, a primási jogoknak nem csak buzgó őre, ha­nem e méltóság közjogi díszének emelője is, VI. Károly csá­szár — vagyis III. Károly magyar királyhoz folyamodott azon kéréssel, hogy az esztergomi érseki széket a r. sz. bi­rodalom herczegi czímével és méltóságával feldíszíteni kegyes­kednék. A császár-király meghallgatá hive kérését, s az esz­tergomi érseki székkel a r. sz. birodalom herczegi czímét és méltóságát örök időkre összekötette. Az ezen ügyben 1714-ki decz. 9-én Pécsben kiadott okmány idevágó része így hang­zik : „Carolus VI. etc. Reverendissimo in Christo Patri.. . Christiano Augusto . . Archiepiscopo Strigoniensi Benevolentiae, Gratiae nostrae Caesareae affectum et omne bonum . . Et postea- quam Dilectio vcstra, incrementum Metropolitanae suae Ecclesiae Strigoníensis, prouti nobis abunde constat, sum- mopere dibi cordi esse ducit, ac propterea nobis supplica- verit, ut pro majori supradictae Ecclesiae Metr. Strigonien- tis splendore et dignitatis Augmente, suos in hac memorata Ecclesia Metropolitana succcssores, in futurum universos, ad Titulum et dignitatem sacri Romani Imperii Principum eve­imre dignareinur, bis rationibus adducti, neenon a Nobismet ipsis, ad Augendum Nationis Hungáriáé splendorem, benigne propendentes, ac propterea honoroficos Primatis Regni Hun­gáriáé, Legaţi itidem Nati, nec non Snmmi et Secretarii Cancellarii Characteres, quibus Archiepiscopi Strigonienses insigniti sunt, Nobiscum rccolentes, ex certa nostra scientia, ') Nagy Pál. II. 387. 1. — ’) U. o. — 3) Dr. Kőnek. I. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom