Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874
kettős pecsét használatától jövőre eltiltja. A kir. kettős pecsét — Sigillum duplex, v. privilegiale et authenticum v. május alatt adattak ki a kir. adományozási, neinesítési és kiváltsági oklevelek. A kettős pecsét, ha az érsek meghalt, legottan felküldetett ő felségéhez a királyhoz.!) Használata a XV. század végén, mint a legközelebbi idézetből kivehetni, s azontúl már ritkább, helyette inkább a titkos pecsét használtatott. I. Ferdinánd alatt változtatva használták a kettős és titkos pecsétet. A kettős pecsétnek használata 1741-ben még törvény által is elrendeltetik. De maguk az észt. érsekek sem engedték azt eltöröltetni. „A kettős pecsét rendesen minden új prímás kinevezése alkalmával akként szokott használtatni, hogy nemesség — vagy egyéb királyi kegyelmet tartalmazó okirat e pecsét alatt szokott kiadatni, a jogfolytonosság fentartása végett.“-) Nem csak a kettős pecsét őrzése bízatott az észt. érsekekre, hanem, ha a kir. udvarba mentek, mint Istvánffi Miklós történetiró és egy ideig Oláh Miklós érsek titkára mondja: „quoties Archiepiscopus Strigoníensis ad aulam Regiam ibat, ac tutum sigillum quoque secretum a Vicc-Cancellario ad ipsum deferebatur honoris causa.“ 5) A magyar királyok I. Mátyás király III. Decret. 8-dik czik- kelye szerint, ötféle pecséttel éltek: az arauy-bulla, titkos, bírói, gyűrűs és a kettős pecséttel. Az esztergomi érsekek fő- és titkos korlátnoki czírne a XVI. század második felétől kezdve : „Sacrae Caesareae Ma- jestatis in hoc Rcgno Supremus Secretarius Cancellarius ac Oonsiliarius“4) vagy: „Summus et Secretarius per Hungáriám Cancellarius.“5) Később napjainkig: „Summus, et Secretarius ('ancellarius. “ A kir. udvarban alkalmazott korlátnokok ezime meg: „Cancellarius“ vagy „Aulicus Caucellarius“ volt. Az esztergomi érseki széket az országos fő- és titkos korlátnokságban és a kir. kettős pecsétőri méltóság és tiszt birtokában megerősítik országos törvények is. így az 1741 : 10. t. ez., melyben kimondatik, hogy a primási méltóságot ő felsége törvényes hatóságába visszahelyezvén, neki a kir. kettős pecsétet törvényes használat végett át fogja adni. Az 1751: 3. t.czikkben pedig ígéri ő felsége, hogy a kettős pecsétet a prímásnak, mint legfőbb titkos kanczellárnak, kéz- besítteti és őt annak ősi törvényes használatába viszsza helyezi. Az esztergomi érsek, mint Magyarország fő- és titkos korlátnoka, a kir. tanács élén állott/*1*5) Ő az ország prímása. Megelőzte a nádort. Szalay idézett munkájában7) olvassuk. hogy,,Thurzó Szanislzó nádor, hajlamát a polgári állás mérlegezésérc az által is tanúsította, hogy magának egy udvari titoknok által oklevelet íratott, mely a király ebédjénél a nádort elébe helyezi az esztergomi érseknek; mire Pázmány Péter, a főpapi szék nagy és parányi előjogainak egyiránt heves őre, a kanczellár által ellenoklevelet adatott magának, “ melyben 1622-ki aug. 8-án Sopronban a kanczellár, Lépes Bálint így ir: „Idcirco SSma C. Regiaque sua Majestas.. . uniuscujusque, praesertim verő Ecclesiasticorum et Ecclesi- arum indemnităţi prospicere cupiens. . vigore hujus Decre- ti sui Caes. mentis suae sensum ulterius explicat: eum scilicet fuisse, semperque futurum, ut memoraţi Domini Archi- episcopi, ejusque Sedis Archiepiscopalis Praeeminentia et Privilegia sarta teßa conserventur. “s) Az esztergomi érsekek magas országos állására enged következtetni ezen előjog is: a nádori tisztre a király által kijelöltek neveit magában rejtő kir. levelet az országos kaitok és rendek nyilvános ülésében az észt. érsek vette át, nyitotta fel, kiáltotta ki a jelöltek neveit, s első adta szavazatát. így ment végbe Pozsonyban 1714-ki okt. 5-én a ná') Kovács. 257. 1. — *) Dr. Kőnek I. 325 1. — 3) — Péterffy. II. 287.1* *) Oláh M. 1561. Tör. II. r. CX. oki. — 5) Miksa kir. levele 1572. Tör. II. rCXII. oki. — 6) Szalay. III. 514. 1. — 1 IV. 543. 1. — 8) Péterffy. II. 295. 1dorválasztás.') Hasonló eljárást követtek a 48. előtti időkben az országgyűlés megnyitásakor a kir. propositiokra nézve is. A kir. biztosok a felség távollétében a kir. titkos pecséttel lezárt kir. előterjesztéseket az esztergomi érseknek, mint az ország prímásának adták kezeibe ; a prímás pedig azokat a kir. biztosok eltávozása után a karok és rendek előtt az ország nádorának adta át.2) Az esztergomi érseknek, mint Magyarország prímásának magas országos állását és az államügyekre befolyását elismerte s megerősítette mind a király mind a nemzet. 179°/, — 65. tcz. Magyarország prímását első sorban azon legkitűnőbb polgárok közé sorozza, kik nevezetes kérdésekben a koronának országgyüléseu kivűl is tanácscsal hivatvák szolgálni. „Ezt prímásaink mindenkor híven teljesítéb, és talán soha, senki nem inkább, mint boldogúlt Scitovszky János, bíboros főpap. Jelenleg, midőn a miniszteri tanács, jelesen annak elnöke és az ő Felsége személye körüli miniszter első vonalon hivatvák a királyt tanácsukkal támogatni, a prímásnak ebbeli tiszte inkább bizalmi dolog.“3) II. Azelőtt a római, jelenleg az osztrákmagyar birodalom herczege, miért is herczeg- primásnak neveztetik. Királyaink, ismerve és méltányolva az esztergomi érsekek fényes érdemeit, mint hazai történetünk lapjai bizonyítják, iparkodtak velők, hol csak személyükre, hol pedig székükre nézve is, királyi kegyelmüket éreztetni. S ha szent István koronáján kivűl még a császári is ékíté halántékukat. mint császárok is emelték az említett érseki szék te- i kintélyét. így cselekedtek Zsigmond cs VI. Károly — magyar király e néven III. — császár-királyok. Palóczy György esztergomi érsek és prímás ugyanis Zsigmond r. császár és m. király által a r. sz. birodalom herczegi czímével diszít- tetett föl, de e kitüntetés csak személyi és nem az érseki székkel össsekötött volt. A r. sz birodalom herczegi czírne az esztergomi érseki székkel állandóan VI. Károly császár által akkor köttetett össze, midőn Keresztelv Ágost szász fejedelmi herczeg s esztergomi érsek, a primási jogoknak nem csak buzgó őre, hanem e méltóság közjogi díszének emelője is, VI. Károly császár — vagyis III. Károly magyar királyhoz folyamodott azon kéréssel, hogy az esztergomi érseki széket a r. sz. birodalom herczegi czímével és méltóságával feldíszíteni kegyeskednék. A császár-király meghallgatá hive kérését, s az esztergomi érseki székkel a r. sz. birodalom herczegi czímét és méltóságát örök időkre összekötette. Az ezen ügyben 1714-ki decz. 9-én Pécsben kiadott okmány idevágó része így hangzik : „Carolus VI. etc. Reverendissimo in Christo Patri.. . Christiano Augusto . . Archiepiscopo Strigoniensi Benevolentiae, Gratiae nostrae Caesareae affectum et omne bonum . . Et postea- quam Dilectio vcstra, incrementum Metropolitanae suae Ecclesiae Strigoníensis, prouti nobis abunde constat, sum- mopere dibi cordi esse ducit, ac propterea nobis supplica- verit, ut pro majori supradictae Ecclesiae Metr. Strigonien- tis splendore et dignitatis Augmente, suos in hac memorata Ecclesia Metropolitana succcssores, in futurum universos, ad Titulum et dignitatem sacri Romani Imperii Principum eveimre dignareinur, bis rationibus adducti, neenon a Nobismet ipsis, ad Augendum Nationis Hungáriáé splendorem, benigne propendentes, ac propterea honoroficos Primatis Regni Hungáriáé, Legaţi itidem Nati, nec non Snmmi et Secretarii Cancellarii Characteres, quibus Archiepiscopi Strigonienses insigniti sunt, Nobiscum rccolentes, ex certa nostra scientia, ') Nagy Pál. II. 387. 1. — ’) U. o. — 3) Dr. Kőnek. I. 1.
