Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1872

• v

Ámde az (5) és (6) alatti egyenletek megegyeznek ezekkel:

c) *e c) "£

dr' 0

Cle v 0> £

F - — K 2^, F - —K ^

x d* y dy

F — _ z

melyek pedig az electrostatika elvei szerént a villanyfeszt és a villanyhatás összetevőit fejezik ki.

Ez összehasonlitásból még kiviláglik, miszerént a rezgési. állapotot állandónak vevén fel s „az összehúzódás és tágulás középértékét“ „az igenleges és nemleges villanyfesz kifejezéssel pótolván, a fen kifejtett alapnézet nyomán a villanymoztan alapképleteit lehozhatjuk, mire nézve a dolog lényegét tekintve de Colnet d’ Huart ') eljárását követendjük.

Hogy a villanyáram holmi hosszrezgésekkel jár, azt a legkülönfélébb körülmények közt megfigyelt tények csalhatatlanul bizonyítják. így p. ismert tény az, hogy az áramvezetőnek az áram befolyása alatti rövidülése, továbbá a vezető vas vagy acélhuzalnak a rajta átmenő, de félbeszaggatott villanyáram által előidézett hangzó hosszrezgései oly tünemények, melyek csak is a villanyáram okozta tömecsmozgásból származhattak. Volpicelli ellenben azt észlelte, hogy valamely pálca akár légben, akár az űrben hosszrezgésbe hozatván villanyosságot nyer, melynek természetét a rezgés minősége és iránya határozza meg. Ha tehát az éter villanyos hosszrezgései a vezető tömecsszerü hosszrezgéseit eredményezik, úgy viszont eme hosszrezgések a környező éternek hasonszerü rezgéseit szülhetik; s ez kiindulási pontul szolgál a villanyáramok kölcsönhatásainak fejtegetésében.

.Egyszerűség okáért tegyük fel, hogy az egységül vett sugaru, hengerded vezető egyenes vonalú s az x-tengelylyel egybeeső, meg hogy villanyos állapota állandó (stationär), akkor az (5) egyenlet így alakul:

d 7£

— o

G>x2 e)£

/

£ = mi + n ^

m

(?)

(8)

Se

egyenleteket nyerendjük, hol m és n ezennel meghatározandó állandókat jelentenek. Ugyanis —— értékét a (6) alatti rendszer első egyenletébe helyettesítvén

+ 2 (X

X = —

m

viszonylatot nyerjük, mely azon tapasztalati tényt igazolja, miszerént a vonalos áram hatálya' a vezető mindenik pontjában ugyanaz

Legyen továbbá 1 a vezető hossza, e, és e,2 az e-uek a huzal eleje- és végiben beálló értéke, akkor az m és n állandókra nézve a következő viszonylatok létesülnek:

£' = D }......................(9)

n f

............................ (10).

• 1 // •% TV» ' _____ • t ' '

m

iből:

e2 = ml +

m =

következőleg

e. — t.

e = e. —

1

(11)

mely egyenlet mint tudjuk, a feszültség csökkenésének törvényét szolgáltatja.

Ezen előzmények a villanyáramok alkatának megvizsgálására nyújtanak alkalmat. Ugyanis a hossz- rezgésben levő éter valamely tömecse majd egyik, majd a másik oldalra tér el. Az ezen eltérésekkel járó hatások egyazon kirezgésre vonatkozó középértéke egyenlő a kétfelé történő kitérések algebrai összegével osztva a kitérések számával vagy is egyenlő evvel:

i /»T

—JXdt

U

Itt e középérték nem lévén egyenlő o-val két eset állhat be: X vagy annyira gyenge, hogy a

*) Nouvelle théorie mathématiquo de la chalenr et de 1’ électricité