Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1859
ÉRTEKEZŐ RÉSZ. T A R t Ó Z A T a középkori tudományosság és művészet mezején. *) Századunkat műveltnek, a felvilágosodás századának szokták nevezni elanynyira, hogy az ember kísérteibe jő azt hinni, mintha az einberi szellem emez örök törvényét és életelemét csak most kezdené valójában ismerni, s mindezideig hervasztó tespedésben pangott volna; mindazáltal, ha komolyabb vizsgálat alá veszszük a tüneményeket, ügy találjuk, hogy a dologban több az ámítás , mint a valóság, több az önhizelgés, mint az igazság. A tudományok — úgy mondják — virágzásban vannak. S ebben, — ha a dagadó árként özönlő könyvek és azok száma után kell Ítélni, kiket tudósokul hirdetnek, — igazuk van; de ha a nevére érdemes tudományossághoz még alaposság is kívántatik, vajmi szelidebben kell éreznünk a tudományok fónnen hirdetett virágzásáról; mert kik a tudományokat alaposan művelik, azoknak száma korunkban sem oly szerfólötti, — a többi csak fölületességen kapkodó avatatlan sereg. Minden kornak, minden századnak voltak tudományosan kiképzett emberei; de egyiknek sem juta eszébe századát a íölvilágosodás századának nevezni; ezzel csak a XIX. század hizeleg önmagának, s ez az oka annak, hogy oly sokan vannak, kik szemeiket az igazság s szivöket a háladatosság előtt bezárják; kik egy nagyszerű eseményekkel gazdagon átúszott korszak történeteiből alig emlékeznek egyébről, mint egy-két jelenetről, hol talán az emberi gyarlóság a korszükségek hatalma s az események tolongása között elcsuszamlott; az ő történelmi tudománytárukban nincsenek fóljegyezve az évezredes izzadalmak, a tengernyi áldások, a soha föl nem számítható, soha eléggé nem méltányolható áldozatok; de bezzeg vannak más torzfogalmaik s annál több koholmányuk: ezekről aztán bámulatos (!) állhatatossággal tudnak emlékezni s *) Kútfők: Beytrüge zur Geschichte der Erfindungen, von Johann Bockmann, Leipzig, 1783. — Karl Friedrich Beckers Weltgeschichte. Berlin, 1837. — Die allgemeine Geschichte der Völker und ihrer Cultur, von Dr. Rudolf Lorentz, Elberfeld, 1837. — Katholische Stimmen v. G. Jos. Götz, Regensburg, 1841. fordítva a pesti növ. papság magyar iskolája Munkálatainak IX. köt. 1842. — Religio ás Nevelés, több évfolyam.— Caládi Lapok, 1852. Pest.—A lter. hit s egyház történeti kifejlése, irta Körmöczy Imre, Pest, 1845—1851. — Újabb levelek a fensöbb katholicismusról, irta Hoványi, Bécs, 1855. — Emlékkönyv, kiadja Danielik János, Pest, 1852. — Hajdan-, közép- s ujabbkori hiresb képírók stb. Novák Dániel, Buda, 1835. — Atlas liistoricus, a Marccllino Roischl Benedictino, Aug. Vindelicorum, 1758. — Institutiones Históriáé Eeclesiasticae. Nicol. Joan. Cherier, Pestini, 1841. — Quaedam animadversiones in medium nevűm. Joan. N. Ujfalussy, I. K. Doctor. Pestini, 1839. — Világtörténet. Bumiiller Jánostól, magyarítva Feniczy Jánostól, Pest, 1855. és mások. *
